Zergevirág

(növ., zergefű, bányászok v. hegyhágók füve, tarkör Diószegiéknél, mert a karimán levő gyümölcsszemnek nincs bóbitája; Doronicum Tourn., Aronicum Neck.), fészkes növény, 10 faja Európa, Ázsia és Amerika hegyein (hazánkban 7) terem. Többnyáréltü, rendesen magas hegyvidéki csinos sárga virágu fű, némelykor gumóforma tőkéje van, tőlevele hosszu nyelü szivforma vagy hosszas, szárlevele átölelő. A D. Pardalianches L. (párducgyilok, vad kecskefű vagy vad kegykegyökér) egész m. magas, levele szivforma. Közép-Európa hegyein gyakori, de kertbe is ültetik. Vastag tőkéje fűszerillatu, édeses-kesernyés csípős ízü, a régieknek a szédülés és nyavalyatörés ellen orvossága volt, méregellenzőnek, sőt éppen mérgesnek is tartották, azért párducgyilok is a neve. Ez a vélemény az Aconitummal való összetévesztésből ered. Ma csak házi orvossága a hegyi népnek. L. Zergegyök.

Forrás: Pallas Nagylexikon