Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ziegler... ----

Magyar Magyar Német Német
Ziegler... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ziegler

1. Jakab Menyhért, svájci kartográfus, szül. Winterthurban 1801 dec. 6., megh. Baselben 1883 ápr. 1-én. 1828-34. szülővárosában a matematika tanára. 1843. alapította a Wurster et Co. kartográfiai intéeztet (1863 óta W. Randegger et Co.). Megjelentek tőle: Allgemeiner Atlas der Erde (Berlin 1847-51); Reisekarte der Schweiz (Winterthur 1850); Karte der Kantone St. Gallen und Appenzell (u. o. 1852-55); Hypsometrischer Atlas (u. o. 1856); Geolog. Übersichtskarte der Schweiz (u. o. 1856); Topographische Karte des Kantons Glarus (1869); Hypsometrische Karte der Schweiz (u. o. 1866); Topographische Karte des Unterengadin (1867); Topographische Karte des Oberengadin (u. o. 1873); Geologische Karte der Erde. V. ö. Geilfuss, J. M. Z. (Winterthur 1884).

2. Z. Károly, osztrák költő (ismeretes Carlopago néven), szül. St. Martinban (Felső-Ausztria) 1812 ápr. 12., megh. Bécsben 1877 máj. 20. Költeményeit természetes egyszerüség, elmés tartalom és alaki tökély jellemzik. Munkái: Gedichte (Lipcse 1843); Himmel u. Erde (Bécs 1856); Oden (Salzburg 1866); Vom Kothurn der Lyrik (u. o. 1869).

3. Z. Klára, német szinésznő, szül. Münchenben 1844 ápr. 27-én. 1862 febr. 1. lépett fel először a bambergi szinpadon s 1862 aug. 16. a müncheni udvari szinházban. 1868. u. o. szerződtették, melynek 1874. tagja volt. Ez időtől fogva hosszabb vendégszereplési körutakra indult s nemcsak minden németországi szinpadon ragyogtatta művészetét, hanem Oroszországban, Hollandiában és hozzánk is ellátogatott, mindenütt nagy diadalt aratva heroikus szerepeiben (Sappho, Judit, Iphigenie, Medea, Orsina, Antigone, Klytaimnestra, Penthesilea stb.).

4. Z. Teobald, német filozofiai iró, szül. 1846. Miután néhány évig mint gimnáziumi tanár működött, 1886 óta a filozofia tanára a strassburgi egyetemen. Művei: In Sachen der Strauss"schen Schrift: Der alte und der neue Glaube (1874); Lehrbuch der Logik (2. kiad. 1885); Geschichte der Ethik (1882-86, 2 köt.); Die sociale Frage eine sittliche Frage (1891); Das Gefühl (1893); Religion und Religionen (1893); Geschichte der Pedagogik (1895); Der deutsche Student am Endes d. XIX. Jahrhundert (Stuttgart 1895).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is