Zierotin

Károly, Morvaország kapitánya, ama régi nemesi (jelenleg bárói és grófi) családnak sarja, mely annak idején a morva testvérekhez tartozott, szül. 1564 szept. 14., megh. Prerauban 1636 okt. 9. Tanulmányait Strassburgban, Baselben és Genfben végezte, ahol Béza tanítványa volt. Beutazta Európát s 1591-92. IV. Henrik mellett harcolt Franciaországban; azután hazánkban a törökök ellen küzdött és egyúttal Mátyás főherceghez csatlakozott s mint buzgó protestáns arra törekedett, hogy hitsorsosai szabad vallásgyakorlatot kapjanak. Khlesl bibornok s miniszter azonban ebbeli reményeit kijátszotta és erre Z. állásairól lemondott. A cseh felkelés elnyomatása után (melyet ő egyáltalában nem helyeselt), Boroszlóban telepedett le, hol önkéntes számkivetésben élte le utolsó éveit. E derék, képzett, jellemes férfiu Illésházy Istvánnal, Forgács Imrével és Thurzó Györggyel levelezésben állott, kik barátságukra méltatták. Érdekes levelezését Brandt adta ki (Prága 1870-72). V. ö. Chlumecky és Elbert, Karl von Z. und seine Zeit (2 köt., Brünn 1862-79). Ismertették a Századok (1879. évf. 689. old.). Z. 1591-iki napjójáról Krones Ferenc irt tanulmányt (a Zeitschrift für deutsche Kulturgeschichte 1894-iki évfolyamában). Maga a napló pedig Rimay János iratai és levelezése között jelent meg. Kiadta Ipolyi Arnold (Budapest 1887, akadémia). A napló Rimay másolatában maradt fenn és igy került Rimay munkái közé.

Forrás: Pallas Nagylexikon