Zikr

(arab), a. m. említés, különösen az isten nevének említése; a dervisgyülekezetek közös istentiszteleti gyakorlata, mely a rendek különbözősége szerint különféle alakban megy végbe; némely dervisrend zikrja csak litániaszerü csendes imákból áll; mások az isten nevét és az ezt helyettesítő hú (ő) szót vad testmozgatás kiséretében kiáltják; mások a zikrt körbenforgással kisérik (táncoló dervisek); oly dervisek is vannak, kik a zikr során magánkivüli állapotba jutván, égő tárgyakat ragadnak kezükbe, éles eszközökkel szúrják testüket stb. Rendesen a hét egy bizonyos meghatározott napján tartják a zikrt a rendház erre rendelt helyiségében; vannak azonban ezenkivül évenkint ismétlődő zikrek, melyeket vagy általánosan mohammedán ünnepek alkalmából, vagy a rend valamely szentjének tiszteletére (mólid) ennek sírhelye mellett tartanak. A dervisek egy része zikrjeit nem zárja el a nyilvánosság elől; Konstantinápolyban és Kairóban akár máshitüek is jelen lehetnek a néző közönség között. A dervisségen kivül álló kegyes mohammedánok is szoktak zikrre gyülekezni, mely alkalommal isten dicséretét hirdető és a prófétát magasztaló litániákat szoktak közösen elmondani. L. még Dervis.

Forrás: Pallas Nagylexikon