Zilah

Rendezett tanácsú város Szilágy vármegyében, a Z. patak mellett, három szűk völgyben és az ezeket őrző dombokon fekszik; a vármegye törvényhatóságának, a járási szolgabírói hivatalnak, a királyi törvényszéknek, járásbíróságnak és ügyészségnek, pénzügyigazgatóságnak, államépítészeti hivatalnak, királyi tanfelügyelőségnek, közjegyzőségnek, állami állatorvosnak és csendőr-szakaszparancsnokságnak székhelye; van államilag segélyezett ev. ref. főgimnáziuma, állami tanítóképző intézete, községi polgári fiúiskolája s ipariskolája, állami faiskolája, magyar királyi erdőgondnoksága, vármegyei közkórháza, adóhivatala, Wesselényi-egyesülete és számos más egyesülete, vármegyei múzeuma, takarékpénztára, gőzmalma, könyvnyomdája, állami amerikai szőlőtelepe, vasúti állomása, posta és távírdahivatala és postatakarékpénztára. Z.-on van a Germán-féle első magyar labdagyár, mely külföldre is exportálja készítményeit. Itt jelenik meg a Szilágy című hetilap (XV. évf.). Lakóinak száma 1850-ben 4284 volt, 1870-ben 5787 és jelenleg (1891) 6474, ezenkívül 121 katona; a lakosok közt van 5992 magyar, 35 német, 17 tót és 329 oláh; hitfelekezet szerint 1017 r. kat., 406 gör. kat., 4786 helvét és 201 izraelita. A lakosok közt sok iparos, nevezetesen gubás van. Vásárjai élénkek. A házak száma 1177. Határa 5426 ha. A város ref. temploma 1246-ból való. A Király-utcában van Kerekes Sándor nyugalmazott gimnáziumi igazgató háza, melyben XII. Károly svéd király 1711. megpihent, midőn a benderi vesztett csata után Erdélyen át menekülve, Z.-on átlovagolt. V. ö. Fodor Dániel, Z. város ezeréves múltjának ismertetése (1896).

Forrás: Pallas Nagylexikon