Zimony

(Zemun, Semlin), önálló város Szerém vármegyében, a Duna jobb partján és a Száva torkolatához közel, Belgráddal szemben; egyike Horvát-Szlavonország legjelentékenyebb városainak, díszes köz- és magánépületekkel, különösen a Belvárosban; kevésbbé szép a Józsefváros (Josipovo predgradje) és Ferencvölgy (Franjin dol) nevü városrészek, a Cigányhegy (Ciganka) pedig csak apró viskókból áll. A hegy tetején Hunyadi János egykori várának némi maradványai láthatók. Z. a Z.-i járás szolgabirói hivatalának, járásbiróságának, kir. és körjegyzőségnek széke; van kir. reáliskolája, ferencrendi zárdája, kereskedelmi iskolája, népbankja (az osztrák-magyar bank itt mellékhelyiséget tart fenn), részvényhitelintézete, fő vámhivatala, belépő állomása, adó- és sóhivatala, pénzügyőrbiztosi állomása, vasúti és gőzhajóállomása, posta-, táviró- és telefonhivatala és postatakarékpénztára; számos egyesülete és társulata. Lakóinak száma 1857-ben 8746 volt, 1891-ben 12 823, jközte 648 magyar, 6046 német és 5557 horvát-szerb; hitfelekezet szerint 7171 r. kat., 4622 gör. kel., 229 ág. ev., 111 ev. ref., 662 szerb; ezenkivül 313 katona. A házak száma 1787. Z. fekvése a forgalomra és kereskedésre igen kedvező; átmeneti kereskedése igen jelentékeny; heti és kivált országos vásárait Törökországból, sőt a távol keletről is sokan látogatják; piaca hazánk és a kelet kereskedelmének találkozó pontjául tekinthető; iparosai jelentékeny számmal vannak. Határai 5581 ha. A rómaiaknak a mai Cigányhegyen erődített helyök volt, a síkságon pedig Taurunum város feküdt. A középkorban Mallevilla volt a neve; a keresztes hadjáratok alatt sokat szenvedett, mert a keresztes vitézek feldúltál. A XII. sz. második felében Komnenos Jenő bizánci császár kezére került, azután sokszor cserélt urat. Itt halt meg Hunyadi János a belgrádi győzelem után. Halála után a törökök többször foglalták el (1462, 1471, 1521 jul. 29.) és pusztították lakóit. 1566 jun. 29. itt fogadta II. Szolimán szultán János Zsigmondot, kit további kegyéről biztosított. Midőn a törökök a XVII. sz. végén Z.-t kiürítették, az romhalmaz volt. 1792. szabad királyi várossá emeltetett. A Belvárosban ma is megvan az a kis ház, melyben II. József császár lakott, midőn Laudon Belgrádot ostromolta. Z. mellett emelte a magyar kormány az ezredéves emlékek egyikét. L. még Szerém (tört.).

Forrás: Pallas Nagylexikon