Zinzendorf
Lajos Miklós, gróf,a morva testvérek vagy herrnhuterek ma is
meglevő felekezetének alapítója, szül. Drezdában 1700 máj. 26., megh.
Herrnhutban 1760 máj. 9-én. Atyja államminiszter volt, de korán elhalván, fiát
nagyanyja nevelte föl. Spener, a pietisták feje gyakran megfordult a bárónő
házában, s beszélgetéseivel és az általa tartott ájtatossági gyakorlatokkal
nagy hatással volt a még kis gyermek lelkületére. 1710. Halléba ment, hol
Franckénak, a nagy filantropusnak különös gondozása alatt hat évet töltött, s
tanulótársai között vallásos társulatot alapított «a mustármag rendje» név
alatt. 1716. rokonai Vittenbergába küldték, de ő itt is megmaradt korábbi
vallásos benyomásai alatt. Két évvel későbben Hollandiába és Franciaországba
utazott s mindenütt igyekezett a kiválóbb egyéniségeket a maga vallásos nézetei
számára megnyerni. Visszatérve Drezdába, a szász államtanács tagjává
neveztetett ki; de a politikai élethez semmi kedve sem lévén, Felső-Luzsicában
telepedett le s itt találkozott véletlenül egy David Keresztély nevü vándorló
áccsal, a morva testvérek régi felekezetének egyik tagjával. David leirta Z.
előtt a felekezetük által kiállott üldöztetésüket, mire ezt és barátait
meghivta, hogy telepedjenek meg az ő birtokán. A morva testvérek elfogadták az
ajánlatot, s gyarmatuk Herrnhut (l. o.) nevet nyert. Z. nagy bőkezüséggel
gondoskodott a herrnhutiakról s 1734. álnév alatt Stralsundba ment, hol
teologiai vizsgálatot tett s a lutheránus egyház lelkészévé avattatott föl.
1736-ban azon vád alapján, hogy veszélyes újításokat hoz be a vallásba,
száműzetett Szászországból s Hollandiába ment, hol különböző tartományokban
morva-testvér-telepeket létesített; 1737-ben. I. Frigyes Vilmos porosz király
közbenjárására a morva testvérek püspökévé neveztetett ki. Ugyanez évben
Londonba ment, hol Wesley (l. o.) részéről nagy tisztességgel fogadtatott; majd
1740. leánya kiséretében Észak-Amerikába ment, hol megalapította a Bethlehem
nevü hires morva-testvér-telepet. A herrnhuterek e közben jó magaviseletük s
szorgalmuk által megnyervén Szászország összes köreinek becsülését, 1747.
kivitték, hogy alapítójuk visszatérhessen közéjük Herrnhutba. Később ismét járt
Észak-Amerika gyarmataiban, hol parlamenti engedéllyel új és új telepeket
létesített, de végre is Herrnhutban telepedett le. Versben és prózában több
mint 100 munkát irt. Életét megirta Varnhagen von Ense s kiadta Biographische
Denkmale c. művében (Berlin 1830).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|