Zirc

nagyközség Veszprém vármegye zirci járásában, a Bakonyban, (1891) 2299 magyar és német lakossal, a járási szolgabiró hivatal széke, járásbirósággal és adóhivatallal, posta-, táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Z. német lakóinak ősei 1700. telepíttettek oda. Z. apátságát III. Béla király alapította 1182. s clairreauxi ciszterciekkel népesítette be. Azért Z.-t a középkorban Nova Claravallis-nak is nevezték. A templomot Imre kezdte építeni, aki ott a szentháromság tiszteletére oltárt emeltetett, melynek föliratos köve a mai egyház északi oldalán befalazva most is látható. 1199. apátja már oly tekintélyes, hogy III. Ince reá s a csanádi püspökre bízta a földvári apátnak Kalán pécsi püspök ellen emelt vádja megvizsgálását s 1203. a kalocsai érsek, 1208. a János-lovagok stb. ügyében is ő teljesítette a vizsgálatot. Boldog Vigil salzburgi püspök szentté avatásának ügyében 1223. az egyik nyomozó Miklós apát volt. Némi szolgálatok fejében s egy paripáért, melyet az egyetemes káptalanba induló apátnak Cseme fiai ajánlottak fel, Gergely apát a Cseméknek 1287-ben 300 hold földet ajándékozott. Jakab apát 1298. kiközösítette az esztergomi János-vitézeket, kik egy templomát lerombolták; 1396. a székesfejérvári János-lovagok előtt cseréltek a zirciek földet a veszprémvölgyi apácákkal. A mohácsi csata után More László, majd Bakics Pál foglalta el; 1538. János király egész birtokát a két Podmaniczkyre bizta. 1548. leégett a monostor és a templom, 1552. után pedig Veszprémet a törökök elfoglalván, javait a pápai és palotai királyi várakhoz csatolták, 1563. azonban Miksa király Palota hős védőjét, Thury Györgyöt ajándékozta meg velök. A ciszterciták csak 1659. kapták ismét vissza s eleintén a lilienfeldi, utóbb (1700) a henrichaui apátoktól küldött német szerzetesek laktak benne. Ezek építettek (1725) az új monostort és (1732-45) az új templomot. 1814. Dréta Antal apát kifizette a henrichauiak egész követelését, mire I. Ferenc 1814 aug. 19. a külföldiektől teljesen független Z., Pilis és Pásztó egyesített apátságainak élére őt nevezte ki apátnak. Azóta Z. a hazai cisztercitarend, a konvent, gazdasági és komránytanács középpontja. V. ö. Békefi, Emlékkönyv (1896 s több kisebb értekezése).

Forrás: Pallas Nagylexikon