Zittau
földrajz
(Zitawa), az ugyanily nevü járás székhelye Bautzen szász
kerületi kapitányságban, a cseh és sziléziai határ közelében, a Mandau partján,
közel a Neissébe való torkollásához, vasútak mellett, (1895) 28 132 lak.,
pamutfonókkal, ruhakelmeszövéssel, vasöntéssel, üvegfestéssel, gép-, kötél-,
sör-, téglagyártással, mesterséges virágkészítéssel; élénk kereskedéssel,
amelynek cikkei vászon, pamutkelme és kémiai cikkek; szép sétahelyekkel; Marsehner
zeneszerző emlékével, több díszes közkúttal; korai gót ízlésben épült kat.
Mária-templommal; középkori palotastílusban épült városházzal, amelynek nagy
termét szép üvegfestmények díszítik; városi könyvtárral (40 000 köt. és egy pár
értékes incunabulum); pompás városi fürdővel, különféle iskolákkal és
jótékonysági intézetekkel. Z. eredetileg Csehországhoz tartozott. 1238.
telepedtek meg benne először a németek; a huszita és 7-éves háboruban sokat
szenvedett. V. ö. Moschkay, Z. und seine Umgebung (1893); Korschelt, Führer
durch Z. u. seine Umgebung (1894).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|