Zoisit
ásvány
mészaluminium-szilikát (rokon az epidottal) (HCa2Al3Si3O12),
rombos rendszerbeli hosszu benőtt oszlopos kristályokban és széles halmazokban
szintelen szürkés sárga v. zöld, mely utóbbi szint vastartalom okozza. Igen jól
hasad, áttetsző, üvegfényü. K. 6., fs. 3,25-3,36. Közép- és Keleti-Alpok
kristályos paláiban (főképen amfibolit- és klorit-palákban), de gránitban is
nagyon elterjedt ásvány. Képződését gyakran lehet plágiókban a földpátra
visszavezetni. Különösen szép kristályok ismeretesek a Pennini Alpokból Zermatt
vidékéről, a Fichtel-hegységből (Gefrees, gyakran quarccal összenőve). Tirolból
(Pregratten, Passeyr, Pfitsch), Salzburgból (Fusch, Srossarl), Észak-Amerikából
(Tennessee, Ducktown), stb. Norvégiában Telemarken vidékén vörös szinü
változatban ismeretes és thulit a neve. Drontheim vidékén (Norvégia) egy idő
óta élénk rózsa szinü halmazokban találják és szép szine miatt drágakővé
csiszolják. Nevét Zois bárótól, első föltalálójáról kapta.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|