Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Zöld-foki s... ----

Magyar Magyar Német Német
Zöld-foki s... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Zöld-foki szigetek

(Verde-foki szigetek, Kapverdei szigetek, Ilhas do Cabo Verde), a portugálok birtokában levő szigetcsoport az Atlanti-oceánban, az É. sz. 15. és 17° közt, körülbelül 550 km.-nyire Afrika legnyugatibb pontjától a Verde- vagyis Zöld-foktól. Tiz szigetből (egy lakatlan) és 4 zátonyból áll, összesen 3851 km2 területtel, (1885) 110 926 lak., akiknek csak 1/20-a fehér bőrü, mig a többi szines. A Z. két csoportra oszlanak, a délit Sotaventónak (szél alatti), az északit Barlaventonak (szél fölötti) nevezik. Mindkét csoport hegyes és korábbi geologiai korszakból való mint a Kanári- vagy Azor-csoport; alkotó részeik közt vannak kristályos kőzetek, de vulkáni képződmények is; sőt Sao Antao és Fogo egészen lávából és hamuból áll. Éghajlatuk nagyon enyhe (évi középhőmérséklet 23 °), de igen száraz is, ugy hogy néha éveken át nem esik az eső, aminek rendesen éhinség a következménye, p. 1730-33. a lakosoknak 1/3-a, 1831-33. pedig több mint 30 000 ember pusztult el. A köves és sziklás talaj miatt a földmívelésre alkalmas terület csekély; erdők egyáltalán nincsenek. Az Antillákhoz hasonlítva, a Z. flórája szegényes, mert a szaharai klima rajtuk is érezteti hatását. A datolya importált növény; a kávéültetvényekkel is csak kevés helyen tettek kisérletet. Termelnek azonban rizst, kukoricát, kölest, továbbá szőllőt, cukornádat, dohányt, kitünő narancsot és egyéb szubtropikus gyümölcsöt. Ezenkivül főznek a lakosok sok sót, préselnek pálma- és ricinusolajat. Ragadozók nincsenek; az európai házi állatokat azonban tenyésztik. A madárfajok száma 25, amelyekből 5 eredeti. A környékező tenger állatokban igen gazdag és 1882 óta az olaszok e szigeteket föl-fölkeresik, hogy nemes korallokat halásszanak. A hajókra nézve a Z. fontosak, mivel gyakran itt szoktak friss élelmiszereket és ivóvizet beszerezni. Az egyes szigetek: Sao Thiago, a legnagyobb (967 km2 területtel, 45 488 lak.). Hegység takarja (a Monte San Antonia 2260 m.), vize is van és eléggé jól mívelik. K-i partján van a megerősített, egészségtelen Porto-Praia (21 000 lak.) és jó kikötővel. Maio (206 km2 ter., 1837 lak.), csaknem egészen tercier mészkőből áll; partjai meredek sziklafak; ivóvize nincs. Fogo (443 km2 ter., 16 0004 lak.), tűzhányó hegy (2989 m.), amelynek kráterjéből 1847. a láva lefolyt a tengerig; két jó kikötője van. Brava (61 km2 ter., 9013 lak.) hegyekkel van takarva, meglehetősen egységes; fővárosát, Sao Joo-Batistát, a szigetcsoport fehér bőrü lakói nyári lakóhelyül használják. Bravának több ásványvizforrása is van, aminő a Fonte de Vinagre. Boavista (593 km2 ter., 3086 lak.) homokos, terméketlen; a körülötte levő számos homokpad és zátony miatt nehezen hozzáférhető; a lakosok fő foglalkozása a halászat, teknősbékafogás és sófőzés. Sal (233 km2 ter., 990 lak.) gazdag sósforrása évenkint mintegy 23 000 t. sót szolgáltat. Sao Nicolao (375 km2 ter., 8815 lak.) nagyon termékeny, de egészségtelen. Leglátogatottabb kikötőhelye Preguizo vagy Freshwater a D-i oldalán van. Sao Vicente (208 km2 ter., 7342 lak.), 1000 m. magas bazalthegyek takarják, terméketlen, de egészséges ághajlatu, rajta van Porto Grande a legjobb kikötővel és nagy szénrakományokkal, a legélénkebb kereskedéssel. Sao Antao a legmesszebb ÉNy-nak fekvő és a legtermékenyebb sziget (720 km2 ter., 18 351 lak.); rajta emelkedik a 2253 m. magas Tope da Coroa; nehezen hajózható, vize van bőven, a többi közt egy vastartalmu ásványvizforrása is; főhelye Ribeire Grande (6000 lak.), hegyein khinafákat ültettek. A Z.-et 1441. a portugál szolgálatban álló genovai hajósok Notlli Antonio és Bartolomeo fedezték föl. Az 1894-95-iki budget bevételeit 259 170, kiadásait 266 757 milreisre becsüli. A behozatal 1891-ben 252 000, a kivitel 240 000 milreis. V. ö. Dölter, Die Vulkane d. Kapverden u. ihre Produkte (Graz 1882); La Teillais, Étude historique économique et politique sur les colonies portugaises, leur passé, leur avenir (Páris 1872).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is