Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Zoltán... ----

Magyar Magyar Német Német
Zoltán... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Zoltán

v. Zsolt, a török népeknél a fejedelmi méltóságot jelentő szultán szónak rendesen fejedelmi származásu egyénekre való alkalmazása.

1. Z. vezér, Árpád legkisebb fia, kinek születését (896?) Árpád a Csepel-szigeten napokig tartó lakomákkal ülte meg. Még kis gyermek volt, midőn számára menyasszonyul fogadta el Marót bihari fejedelem leányát, kit azután Csepel-szigetén neveltetett. Árpád siettette a gyermek házasságát, melynek megkötése után két esztendővel Marót elhunyván, fejedelemsége, mint Z. feleségének hozománya, Magyarországba olvadt. Árpád halálakor Z. csak 10-11 éves lévén, hagyományok szerint Lehel, Bulcs és Botond vitték helyette az ország kormányát. Ezek 907. a pozsonyi csatában diadalmasan visszaverték a németek szintén gyermek királyának Lajosnak Dittmar, Luitpold és mások vezetése alatt Magyarországra tört hadait s 910. már ők jártak Németországban, hol Augsburgnál ismét döntő csatát nyertek. A birodalom évi ajándékok küldésével igyekezett őket kiméletre birni. 924. főkép Olaszországot pusztították. 925. Szászországot dúlván, állítólag maga Z. is Henrik király fogságába jutott; valószinüvé az teszi a dolgot, hogy az elfogott vezért váltságdíjért nem akarván Henrik szabadon bocsátani, a magyarok belenyugodtak, hogy kilenc évig békében éljenek vele. Szerencsésebben jártak egyéb csapataik, melyek Augsburg, St. Gallen, Champagne, a Jura s különösen Burgund vidékein pusztítottak. 933. Henrik király gúnyosan felelvén Z.-nak, ki a béke megújítását kivánta, Z. erős hadat küldött ellene. A szászok és türingiaiak szerencsével harcoltak a rabló és fosztogató hadak ellen és Riade mellett Merseburg közelében, 933 márc. 15. a magyarok hadi taktikáját kitanult németek visszaszorították őket. Ezentúl a magyarok inkább Francia- és Olaszországot háborgatták, sőt Spanyolországot is felkeresték; Romanus keletrómai császár 943. csak nagy ajándékok s évi harács fejében birhatt őket visszavonulásra. A Névtelen szerint adót fizetett Z.-nak a bolgár, galiciai és cseh herceg is. Oroszokat és besenyőket Z. telepített a Fertő mellé, talán a németek becsapásainak felfogására. 947. önként lemondott fia Taks javára, ki helyett, ugy látszik, unokatestvére Vál vitte a kormányt. Z. megh. 949-950 táján. Hagyomány szerint a pestvármegyei - az Árpádok szállásához tartozó - Zsoltot róla nevezték el, mert oda temették őt.

2. Z., a Fertő mellékén lakó besenyők vezére volt 1074., midőn a győztes Géza hercegnek ajánlatott tett, hogy népével szemmel és féken tartja Salamon királyt, ha Géza a besenyőket szabadokká teszi. Ernő osztrák őrgróf, kit Salamon segítségül hívott, nem is merte megtámadni a marcona besenyőket, Salamon azonban rájuk rontott, sokat levágott, másokat a Fertőbe kergetett s Z.-nak csak kevesen menekülhettek meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is