Zsidó törvényszék
jog
(héb. bét-din), a zsidó községekben fennálló háromtagu
tanács, mely a zsidó törvények alapján vallási ügyekben rendszabályokat hoz,
dönt és itélkezik a rabbi (áb bét-din) vagy annak helyettese (rós bét-din)
elnöklete alatt; az ülnökök a dájánim (egyes szám: dáján) nevet viselik. Magas
törvényszéknek (héb. bét-din hágádol, vagy a görögből átvett szóval:
szinhedrin, olykor szánhedrin) elnevezték a hajdanában Jeruzsálemben székelő 71
tagu biróságot, mely vonatkozással Móz. V. k. 17. 9. a legfőbb biróság volt
minden állami, jogi és vallási ügyben. Az elnöki tisztséget a birák által
választott nészi (l. o.) és a biróság főnöke (áb-beth-din) viselték. Mellette,
de neki alárendelve fennállt a 32 biróból álló kis szinhedrin, mig apróbb
ügyekben a háromtagu bén-din itélkezett. A nagy szinhedrin a Makkabeusok
idejében a világi, politikai és egyházi ügyekben egyaránt döntött; Herodes
alatt elveszítette politikai jelentőségét, a rómaiak uralma alatt birói
hatalmát; ezentúl tisztán vallási ügyekre szorítkozott működése.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|