Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Zsinat... ----

Magyar Magyar Német Német
Zsinat... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Zsinat

(gör. synodos, lat. concilium) a. m. egyházi ügyekben való összegyülekezés. A római katolikus egyházban ismernek: 1 Köz-Zs.-ot (concilium oecumenikum), amely az egyháznak a római pápa követett vagy közvetlen meghivására összegyült püspökeinek (bibornokok, érsekek, püspökök, praelati nullius, rend- és vezérfőnökök) a pápa vagy helyettesének elnöklése alatt egybegyülése, a hitágazatok kifejezésére és az összes egyházfegyelem megállapítására. Véleményező vagy tanácskozó joggal meghivhatók még az egyház egyes jelesei, egyházjogi tudósok (világiak is), fejedelmek stb. Ha a köz-Zs. folyamán a pápa meghal: a Zs. az új pápa választásáig elnapoltnak tekintendő. 2. Nemzeti Zs.-ot, amely valamely ország vagy nemzet főpapjainak közös egyházügyek feletti tanácskozás végett való egybegyülekezete, az illető ország primásának, nálunk tehát a hercegprimás elnöklete alatt. Az ilyen Zs.-ra ugyanazok hivandók meg, mint a köz-Zs.-ra; a Zs. határozati azonban csak a pápa megerősítése után lesznek kötelezőkké. 3. Tartományi Zs.-ot, amely valamely érseki egyházmegye papjainak egybegyülése egyházmegyéjük ügyeinek megbeszélése végett. Tartományi Zs.-ot egyházi büntetés terhe alatt minden harmadik évben kell tartani. E Zs.-ot az érseki palliummal már biró érsek, az érseki szék üresedése esetén az egyházmegye legidősebb püspöke hivja össze és vezet. Csak hitágazati határozatai szorulnak a római szentszék megerősítésére. Végül vannak 4. vármegyei Zs.-ok, melyeket a püspök, mint egyedül határozó, meghallgatja összehivott presbiteriumának tanácsát. E Zs-ok fő célja a vármegyei látogatás alkalmával felmerült hiányok megbeszélése, utasítások adása, tartományi Zs.-i határozatok, pápai rendeletek kihirdetése stb. Újabban sokkal ritkábban tartanak Zs.-okat, mint azelőtt, noha különösen Magyarországot illetően IX. Pius pápa 1855 nov. 5-iki bullájával (Optime noscitis) nagyon szivére kötötte a főpapságnak a Zs.-ok tartását. A prot. egyházban a Zs. az egyházi önkormányzat legfelsőbb közege, amelyet az egyházi törvényhozás és utolsó fokban az összes kormányzati tennivalók illetnek meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is