Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Zsinat... ----

Magyar Magyar Német Német
Zsinat... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Zsinat

A zsinat (görögül synodos (magyarul időnként szinódus), latinul concilium) jelentése egyházi gyűlés.

A római katolikus egyházban. A római katolikus egyházban a következő fajta zsinatok léteznek: Egyetemes zsinat (concilium oecumenikum), amely a pápa közvetett vagy közvetlen meghívására összegyűlt püspököknek (bíbornokok, érsekek, püspökök, praelati nullius, rend- és vezérfőnökök) tanácskozása a pápa vagy helyettesének elnöklése alatt, a hitágazatok kifejezésére és az összes egyházfegyelem megállapítására. Véleményező vagy tanácskozó joggal meghivhatók még az egyház egyes jelesei, egyházjogi tudósok (világiak is), fejedelmek stb. Ha a zsinat alatt a pápa meghal, a zsinat az új pápa választásáig elnapoltnak tekintendő. Nemzeti zsinat, amhol valamely ország vagy nemzet főpapjainak gyűlnek össze közös egyházügyek feletti tanácskozásra, az illető ország primásának elnöklete alatt. Az ilyen zsinatra ugyanazokat kell meghívni, mint az egyetemes zsinatra, a zsinat határozatai azonban csak a pápa megerősítése után válnak kötelezőkké. Tartományi zsinat, ahol egy adott érseki egyházmegye papjai gyűlnek össze egyházmegyéjük ügyeinek megbeszélése végett. Tartományi zsinatot egyházi büntetés terhe alatt minden harmadik évben kell tartani. Az ilyen zsinatot az érsek, ennek hiányában az egyházmegye legidősebb püspöke hívja össze és vezeit. Csak hitágazati határozatai szorulnak a római szentszék megerősítésére. Egyházmegyei zsinatok, amelyeken a püspök meghallgatja összehívott presbiteriumának tanácsát. E zsinatok fő célja az egyházmegyei látogatás alkalmával felmerült hiányok megbeszélése, utasítások adása, tartományi zsinati határozatok, pápai rendeletek kihirdetése stb.

Az ortodox egyházakban. Az ortodox egyházak hét egyetemes zsinatot tartanak számon. A katolikusok által egyetemesnek nevezett további zsinatokat az ortodoxok a katolikusok helyi zsinatainak tartják. Az ortodox álláspont szerint a nyolcadik egyetemes zsinat a katolikusok és az ortodoxok újraegyesülése után tartható meg. Az összortodox összejöveteleket az ortodoxok emiatt sosem nevezik egyetemes zsinatoknak, hanem összortodox konferenciáknak.

Az ókeleti egyházakban. Az antikhalkedóni egyházak az első három zsinatot tekintik egyetemesnek, a többit csupán az átaluk szakadárnak tartott khalkedóni egyházak saját részzsinatainak. Az Asszír Keleti Egyház pedig csak az első két zsinatot fogadja el legitímnek.

A protestáns egyházakban. A protestáns egyházakban a zsinat az egyházi önkormányzat legfelsőbb közege, amelyet az egyházi törvényhozás és utolsó fokban az összes kormányzati tennivalók illetnek meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is