Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
zsiradék fat
zsiradék fats
zsiradék grease
zsiradék slush

Magyar Magyar Német Német
Zsiradék... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Zsiradék

Ez a név bizonyos tulajdonságu állati és növényi eredetü termékek sokaságát foglalja egybe, nevezetesen mindazokat, amelyek tapintása enyekes, hevítésére olajos folyadékká olvadnak, vagy pedig már rendes mérsékletnél olajszerüek, papirosan átlátszó, hosszabb állás v. melegítés után sem muló foltot támasztanak, viznél könnyebbek és ebben nem, de éterben, szénszulfidban és illanó olajokban teljesen oldódnak, nem illanók, 300°-on felül forrnak és ekkor mélyre ható bomlást szenvednek; magukban alig, kanócon azonban világító lánggal égnek.

A Zs. fajait állományuk szerint következően osztályozzuk: kemény Zs., vagyis faggyu, puha Zs., vagyis zsír és vaj és folyós Zs., vagyis olaj. Az utóbbihoz sorozzuk a különböző tengeri állatoktól származó halzsírt. A kemény Zs. könnyen olvad és már 100° alatt folyóssá vagyis olajjá változik, mig az olaj hidegben megkeményszik. Az olaj rendes melegben nem oly hígan folyó, mint a viz, hanem sűrün folyó és ezen tulajdonságánál fogva használható az kenőszerül. A levegő behatása a legtöbb Zs.-ot megváltoztatja. Néhány olaj kemény, átlátszó testté, firnásszá változik, ilyenek az u. n. száradó olajok. Ide való a lenolaj, kenderolaj, mákolaj, dióolaj, pamutmagolaj stb. Némely olaj megvastagszik, nyúlós, szúrós szagu, karcos ízü tömeggé lesz, szóval megavasodik, ilyenek a nem száradó olajok. Ide való a repceolaj, mandolaolaj, faolaj, olivaolaj stb. Egyik-másik kemény Zs. is megavasodik; a pálmaolaj és kókuszolaj rendesen csak ilyen állapotban kerül hozzánk. Mig a tiszta, változatlan Zs., a ricinusolaj kivételével, hideg alkoholban majdnem oldhatatlan, az avas oldhatóvá válik és savas hatást mutat benne. A savas hatás, hacsak idegen tisztátalanságok nem okozzák, minden kor a kezdő avasodástól ered. A Zs. változatlan, tiszta állapotában mindenkor közömbös hatásu. Majd valamennyi eddig megismert Zs. gliceridek keveréke. A glicerid a glicerinnek savval és pedig a zsírképző savak (zsírsavak) egyikével, itt a sztearin-, a palmitin- vagy az oleinsavval való vegyülete. A megfelelő glicerideket sztearinnak, palmitinnak és oleinnak nevezzük. A legtöbb Zs. ezen három vegyület különböző arányu elegye. A Zs.-ot állati anyagból (hájból, szalonnából, faggyuból) szabad tűzön, vagy gőzzel savnak v. alkálinak hozzáadása mellett, újabba pedig a faggyut nyomás alatt szintén gőzzel, de kémiai anyagok használata nélkül való kiolvasztás útján állítják elő. Bizonyos állati anyagból, különösen csontból, a Zs.-ot szénszulfiddal vagy benzinnel való kioldás révén készítik. A növénynél a Zs. főképen a magban és gyümölcsben van. Abból többnyire sajtolással, ritkábban szénszulfiddal vagy benzinnel való kioldás útján kapják ki.

A Zs. gyakran piszkosan és hamisítottan kerül a forgalomba. A rendes tisztátalanság benne viz és homok. A Zs.-ot a kereskedelembe való bocsájtás előtt többnyire még meghiggasztják, vagyis oly kémiai anyagokkal kezelik, melyek a nyers anyagtól eredő idegen tisztátalanságokat kiküszöbölni képesek. Ilyenek a kénsav, káli- és nátronlúg, timsó és ólomsók. A finomítást követő tisztítás esetleges tökéletlen elvégzése következtében tehát ezen kémiai szerekből is maradhat valami a Zs.-ban. A Zs. hamisítása rendesen abban áll, hogy a drágább Zs.-hoz olcsóbbat, vagy pedig gyántaolajat, szintugy ásványolajat kevernek. A Zs.-ot égető- és kenőszerül, gyertya-, szappan- és orvosságkészítésére stb. használják.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is