Zsírmáj
(hájmáj). A máj az emésztést és felszívódást végező
bélcsatorna felől a sziv felé visszaáramló vivőeres vér útjába iktatott szerv,
melynek anatomiai berendezés folytán a bélhuzamban felszívódott s a venózus
vérpályán tovavitt tápanyagokra lényeges élettani befolyása van. Ezen
felszívódott anyagok közül a máj emésztés alkalmával egyeseket visszatart, hogy
azután egyenletes tartamban ismét átadja a szervezetnek. Ilyen a zsír, melynek
egy része benne lerakódik. Zsíros, olajos tápszerek bő élvezete mellett ez az
élettani funkció fokozódik s a máj igen tekintélyes mennyiségü zsírt
raktározhat el. De az említett élettani berendezés könnyen eredményezhet kóros
állapotot is, akkor amidőn akár zsírt pótló anyagok vitetnek nagyobb
mennyiségben huzamos időn át a szervezetbe (minő az alkohol), akár midőn a
szervezet megváltozott anyagcseréje miatt a zsírok elégését részben v. egészben
más, p. fehérje-anyagok helyettesítik. Az első esetet látjuk bekövetkezni
iszákosoknál, a másikat leggyakrabban tüdőgümőkórnál. Ilyenkor a máj nagy,
szélei tompák, tokja feszes, állománya vérszegény, sárgás-rózsaszinü,
átlátszatlan, törékeny, az ujj benyomatait megtartja. Tüneteket leginkább csak
nagysága folytán a környezetre gyakorolt nyomás és tokjának feszülése miatt
okoz, melyek a máj táján érzett nyomás, feszülés érzetével, étvágytalansággal
stb. járnak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|