Zsírmáj

(hájmáj). A máj az emésztést és felszívódást végező bélcsatorna felől a sziv felé visszaáramló vivőeres vér útjába iktatott szerv, melynek anatomiai berendezés folytán a bélhuzamban felszívódott s a venózus vérpályán tovavitt tápanyagokra lényeges élettani befolyása van. Ezen felszívódott anyagok közül a máj emésztés alkalmával egyeseket visszatart, hogy azután egyenletes tartamban ismét átadja a szervezetnek. Ilyen a zsír, melynek egy része benne lerakódik. Zsíros, olajos tápszerek bő élvezete mellett ez az élettani funkció fokozódik s a máj igen tekintélyes mennyiségü zsírt raktározhat el. De az említett élettani berendezés könnyen eredményezhet kóros állapotot is, akkor amidőn akár zsírt pótló anyagok vitetnek nagyobb mennyiségben huzamos időn át a szervezetbe (minő az alkohol), akár midőn a szervezet megváltozott anyagcseréje miatt a zsírok elégését részben v. egészben más, p. fehérje-anyagok helyettesítik. Az első esetet látjuk bekövetkezni iszákosoknál, a másikat leggyakrabban tüdőgümőkórnál. Ilyenkor a máj nagy, szélei tompák, tokja feszes, állománya vérszegény, sárgás-rózsaszinü, átlátszatlan, törékeny, az ujj benyomatait megtartja. Tüneteket leginkább csak nagysága folytán a környezetre gyakorolt nyomás és tokjának feszülése miatt okoz, melyek a máj táján érzett nyomás, feszülés érzetével, étvágytalansággal stb. járnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon