Zsírsavak

szerves vegyületek, melyek ugy származtathatók le a szénhidrogének (CnH₂n+₂) csoportjából, ha egy vagy több hidrogénparányt karbonilgyökkel: CO.OH-val helyettesítjük. Általános képletük CnH₂n.O₂. A zsírsav sor minden tagja CH₂-vel különbözik egymástól s mennél több bennük a szénparányok száma, annál keményebbek, holott a kevesebb széntartalmuak már folyékonyak; a szénparányokkal emelkedik forráspontuk is, még pedig minden tagnál 19°-kal. A fajsúly azonban ugyanilyen sorban fogy. A 10 szénparányt tartalmazó tagig a Zs. folyékonyak s illók, azon felül pedig szilárdak és nem illók. Előállíthatók az alkoholok oxidációja által. Van közöttük sok izomer vegyület is. Borszeszben és éterben oldódnak; a kevesebb szénparányt tartalmazó Zs. vizzel még keverednek, de a szénparányok számának növekedésével fogy oldhatóságuk a vizben; de sói nagyrészt oldhatók. Ha ezeknek a savaknak a gyökeit a glicerin-alkohol-hidroxil gyökének hidrogénparányaiba helyettesítjük, a zsírokat kapjuk. A fontosabb Zs. ezek:

Forrás: Pallas Nagylexikon