Zsoltár

(a görög pszaltér szóból ered, mely énekes dalt, de citeraszerü zeneeszközt is jelent, lat. psalmus), e néven ismeretes az ótestamentomban levő 150 vallásos ének gyüjteménye, mely Zs.-okat a babiloni fogság után újra felépített jeruzsálemi templomban szoktak énekelni. Tartalmuknál fogva megkülönböztethetők: dicsérő és hálaadó Zs.-ok, melyekben Isten fensége és jósága magasztaltatik; nemzeti Zs.-ok, melyek Istennek Izráel népe régebbi történelmében nyilvánult kijelentéseit s csodadolgait hirdetik; sioni és templomi Zs.-ok; messiási vagy királyi Zs.-ok (2, 20, 24, 45, 72, 110); panaszkodó Zs.-ok, ezek a leggazdagabb tartalmuak, ezek közé tartozik a Zs.-oknak több mint harmadrésze, ide tartoznak az u. n. bűnbánati Zs. is s végül a tanító Zs.-ok, melyek Izráelnek vallási és erkölcsi világnézetét visszhangoztatják. A Zs.-ok gyüjteménye lassan, hosszu idő lefolyása alatt keletkezett s csak a Makkabeusok korszaka után s ezen korszakban is számos énekkel szaporodva záródott be. A zsidók ezen gyüjteményt öt könyvre (1-41, 42-72, 73-89, 90-106, 107-150) osztották s mindegyik könyv egy dicsőítő résszel, doxologiával végződik. A Zs.-okat a keresztény egyház is sokféleképen felhasználta zenésített egyházi énekekhez s hajdanta kivált alig volt jelesebb énekekhez s hajdanta kivált alig volt jelesebb egyházi zeneszerző, aki valamelyik Zs. zenésítésére kisérletet nem tett volna. Az ó-testamentomi Zs.-ok különösen kedves énekeivé lettek a kálvini egyházaknak s mindenek felett a magyarországi kálvinistáknak; Beza Tódor és Marot Kelemen francia ref. hittudósok mindjárt a XVI. sz.-ban versekbe szedve lefordították a Zs.-okat; a párisi vérnász alkalmával legyilkolt Goudimel Kolozs pedig dallamokat szerzett hozzájuk; Bezáék nyomán Lobwasser lefordította német nyelvre, ennek a fordítása felhasználásával pedig Szenci Molnár Albert magyar versekbe szedve s a Goudimel dallamaihoz alkalmazottan fordította le. A magyar ref. egyház mai énekes könyvének az első felét a Zs.-ok teszik, innen a magyar ref. nép az egész énekes könyvet sok helyütt Zs.-nak v. Zs.-os könyvnek nevezi.

Forrás: Pallas Nagylexikon