Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
zsoltár psalm
zsoltárének... psalmody
zsoltárének... psalm-singi...
zsoltárének... psalmodist
zsoltárének... psalm-singe...
zsoltárének... psalmodic
zsoltáríró psalmist
zsoltáríró psalmodist
zsoltárkölt... psalmist
zsoltárkölt... psalmodist
zsoltárköny... psalmody
zsoltárok k... book of psa...
zsoltáros psalmist
zsoltáros k... psalm book
zsoltároz to psalmodi...
zsoltárt én... to psalmodi...

Magyar Magyar Német Német
zsoltár Psalm (r)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Zsoltár

(a görög pszaltér szóból ered, mely énekes dalt, de citeraszerü zeneeszközt is jelent, lat. psalmus), e néven ismeretes az ótestamentomban levő 150 vallásos ének gyüjteménye, mely Zs.-okat a babiloni fogság után újra felépített jeruzsálemi templomban szoktak énekelni. Tartalmuknál fogva megkülönböztethetők: dicsérő és hálaadó Zs.-ok, melyekben Isten fensége és jósága magasztaltatik; nemzeti Zs.-ok, melyek Istennek Izráel népe régebbi történelmében nyilvánult kijelentéseit s csodadolgait hirdetik; sioni és templomi Zs.-ok; messiási vagy királyi Zs.-ok (2, 20, 24, 45, 72, 110); panaszkodó Zs.-ok, ezek a leggazdagabb tartalmuak, ezek közé tartozik a Zs.-oknak több mint harmadrésze, ide tartoznak az u. n. bűnbánati Zs. is s végül a tanító Zs.-ok, melyek Izráelnek vallási és erkölcsi világnézetét visszhangoztatják. A Zs.-ok gyüjteménye lassan, hosszu idő lefolyása alatt keletkezett s csak a Makkabeusok korszaka után s ezen korszakban is számos énekkel szaporodva záródott be. A zsidók ezen gyüjteményt öt könyvre (1-41, 42-72, 73-89, 90-106, 107-150) osztották s mindegyik könyv egy dicsőítő résszel, doxologiával végződik. A Zs.-okat a keresztény egyház is sokféleképen felhasználta zenésített egyházi énekekhez s hajdanta kivált alig volt jelesebb énekekhez s hajdanta kivált alig volt jelesebb egyházi zeneszerző, aki valamelyik Zs. zenésítésére kisérletet nem tett volna. Az ó-testamentomi Zs.-ok különösen kedves énekeivé lettek a kálvini egyházaknak s mindenek felett a magyarországi kálvinistáknak; Beza Tódor és Marot Kelemen francia ref. hittudósok mindjárt a XVI. sz.-ban versekbe szedve lefordították a Zs.-okat; a párisi vérnász alkalmával legyilkolt Goudimel Kolozs pedig dallamokat szerzett hozzájuk; Bezáék nyomán Lobwasser lefordította német nyelvre, ennek a fordítása felhasználásával pedig Szenci Molnár Albert magyar versekbe szedve s a Goudimel dallamaihoz alkalmazottan fordította le. A magyar ref. egyház mai énekes könyvének az első felét a Zs.-ok teszik, innen a magyar ref. nép az egész énekes könyvet sok helyütt Zs.-nak v. Zs.-os könyvnek nevezi.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is