Zsupa
földrajz
(délszláv) a. m. kerület. Midőn a délszlávok ami hazájukba
költöztek (636), szervezetük alapja a zadruga (házközösség) volt. A család
együtt maradt, egy fedél alatt, mig csak lehetett; ha a család nagyon
elszaporodott, a zadruga több részre szakadt és különvált, de a vérrokonság
összetartotta és együtt egy bratstvo rod (atyafiság) szövetséget alkotta. Több
bratstvo, mely egy őstől (djed) származott, egy djedovinát alkotott és az igy
már több falura terjedő közös törzs egy Zs.-t, kerületet képezett. Minden
kerület egy főnököt választott magának (Zsupán, zsupepen, azaz a kerület ura,
főnöke). A VIII. sz.-ig az egyes Zs.-niák egymástól függetlenek voltak, utóbb a
közös védelem szempontjából egy nagy-zsupánt választottak, kik csakhamar e
méltóságot családjukban örökölhetővé tették. Midőn Kálmán király alatt
Horvátország és Dalmácia a magyar korona alá kerültek, a Zs. szó főispánság,
comitatus és a zsupán főispán, comes értelmet nyert, amely értelemben ezen szók
maig is használtatnak, de a horvát zsupaniák igazi magyar értelemben vett
vármegyékké csak a XV. sz.-ban lettek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|