Zsurlóképüek

vagy Zsurlórendüek (Equisetinae, Calamariae), nem virágzó növényosztály, edényes virágtalanok alaptervében. Spórázó, többnyáréltü növények, edénynyalábjok van, száruk örvesen ágazik szét, ellenben a levelük apró, satnyás és hüvelyalaku marad (hüvelylevelüek, vaginifoliae), csak a felső széle fogas. Az ágak a hüvely alján törnek ki. Földbeli tőkéjük messzire szétterjed, néhol csaknem kiirthatatlan, néhol gumósan megdagad. Légbeli részük évenkint elpusztul, egy része kitelel, az őskoriak (Archaeocalamites Weis, Schizoneuron Schimp., Annularia Sternb.) közt faalakuak is voltak (Aterophyllites Brong.). Sporangiumjok 5-7 együtt örveshelyzetü, paizsforma nyeles levelek visszáján nőnek s ily termőlevélörvek a Zs. szára vagy ága tetején termésfüzérré egyesülnek. Spórájuk csak egyféle, kiegyenesedő vagy összecsavarodó két szalagja (parittya, elater) van s csirázva önálló, többnyire kétlaki telepet fejleszt. A ma élők és ismert kőmásolatok szerint csak egy család van, a legtöbb faja az É-i mérsékelt vidéken él.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Calamites