Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
zúg to bluster
zúg to boom
zúg to bur
zúg to burr
zúg to buzz
zúg to clamor
zúg to clamour
zug corner
zúg to drone
zug nook
zug recess
zúg to sough
zúg to tinkle
zúg to wuther
zúg a füle his ears ar...
zugárus black marke...
zugárus interloper
zúgás bluster
zúgás boom
zúgás buzz

Magyar Magyar Német Német
zúg & moraj... tosen
zúg & moraj... brausen
zúg & süvöl... sausen
zúg & zsong... rauschen
zúg & zümmö... schwirren
zúgás & zsi... Braus (r)
zugkeresked... Schleichhan...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Zug

(Zoug), 1. svájci kanton, Zürich, Schwyz, Luzern és Aargau közt 239 km2 területtel. DK-i részét a Rossbert s a Hohe Rhonen takarják; ÉNy-i része dombokkal fedett termékeny fensík. Az ÉK--i határon folyó Sihlen és az ÉK-i határul szolgáló Reusson kivül a Lorze az egyedüli folyója, amely az Ageri-tóból a Zugi-tóba és a Reussba folyik. Területéből 195 km2, azaz 81,2% termékeny föld és pedig 40 km2 erdő, 155 szántóföld, kert, rét vagy legelő. A terméketlen területből 34 km2 esik a tavakra. A fő keresetforrások az alpi gazdálkodás, földmívelés, állattenyésztés és az ipar. A gabonatermelés nem fedezi a lakosság szükségletét; bor is kevés terem, de annál több a gyümölcs. Az állattenyésztés adatai: 577 ló, 10 437 szarvasmarha, 2104 sertés, 749 juh, 721 kecske és 2642 méhkas. A lakosok száma 1880-ban 22 994, 1888-ban 23 029 (11 190 férfi), 1 km2-re 96; köztük 1372 evang., 17 izraelita, a többi epdig r. kat.; anyanyelvre nézve pedig 22 749 némt, 125 francia, 120 olasz és 16 román. A születések száma 1892-ben 551, a házasságkötéseké 174 és a halálozásoké 417. Az ipar, amelynek fő ágai a kondenzált tej készítése, a pamatfonás és szövés, selyemszövés és papirosgyártás, a lakosok 40%-át táplálja. A külkereskedelemben az export fő cikkei: a fa, gyümölcs és a gyümölcs-szesz. Az 1894 jan. 31-ről keltezett alkotmány demokratikus-képviseleti fakultativ népszavazással és indítványozó joggal. A kanton-tanács (73 tag) a törvényhozó, a kormány-tanács (7 tag) a végrehajtó hatalom; ennek elnöke Landamman címet visel. A kanton minden 11 községének van békebirája, a felső biróságok a kantoni és a felsőbb törvényszék. A tanintézetek: a kantoni iskola (gimnázium és ipariskola), a tanítóképző, a Minerva kereskedelmi és technikai magánintézet, népiskolák meg kisdedóvók. 1890-ben a kanton bevétele 346 000, kiadása 387 000 frank. Az államadósság 66 000, a kanton vagyona pedig 350 000 frank.

2. Z., az ugyanily nevü kanton fővárosa, 20 km.-nyire Luzerntől a Lugi-tó alsó végében, 428 m-nyi magasban, vasút mellett, (1888) 5120 lak., pamutszövéssel, email-, fémáru-, dohány-, szivar-, szappan- és gyertyagyártással, fürészmalommal és jelentékeny mesterséges haltenyésztővel. A nagyobbára tekintélyes úri házakból álló, hatalmas őrtornyokkal ellátott város legjelentékenyebb épületei a kapucinus-templom Calvaert egy szép oltárképével; a gót Osvát-templom Deschwanden által festett és az utolsó itéletet ábrázoló képpel meg gazdag egyházi kincsekkel; a városon kivül a Szt.-Mihály-templom megtekintésre méltó sírkerttel; a renaissance-ízlésü kantoni kormányzói palota; a késői gót városháza szép gót ülésteremmel, városi régiséggyüjteménnyel, történelmi muzeummal és zsákmányul ejtett fegyverek tárházával. A tó partján, a tó hullámai által alámosott területen 1435. két utca, 1594. néhány ház és 1887 jul. 5-én 8000 m2 terület (35 épülettel) a tóba sülyedt, és több emberélet is elveszett.

Ámbár a Zugi-tó É-i partján talált cölöpéítmények azt bizonyítják, hogy e vidék korán be volt népesítve, a tulajdonképeni történelem csak a XII. sz.-ban tesz róla említést, amidőn is birtoka a lenzburgi grófokról a Kyburgiakra szállott, 1264. pedig a Habsburgokra. 1352-ben a svájci szövetségesek szállották meg és szövetségükbe fölvették. Az uralkodó osztályt ekkor Z. városa, Menzingen, Ageri és Baar községek alkották. Az 1789-iki helvét alkotmány az új, Waldstätten kantonhoz csatolta, de az 1803-iki év önállóságát visszaadta. Lakosság mindig konzervativ hajlamokat mutatott. A reformáció korában mindig a katolikusok oldalán harcolt. 1845. a Sonderbundhoz csatlakozott, amiért is 1847. a szövetséges csapatok megszállották. 1848., 1872. és 1874. azok sorába állott, akik a szövetséges alkotmány szabadelvübb irányban módosíttatott: az indirekt bővítették.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is