Zunz Lipót

Zunz Lipót, zsidó tudós, a biblia utáni zsidó irodalom tudományos ismertetésének megteremtője, szül Detmoldban 1794 aug. 10., megh. Berlinben 1886 márc. 18. korán árvaságra jutott fiu Wolfenbüttelben az u. n. Samson-iskolában neveltetett; mint első zsidó, ki Németországban nyilvánosan végezte gimnáziumi tanulmányait, a berlini egyetemen bölcsészettel foglalkozott, 1820-22. u. o. mint hitszónok, 18254-32. mint a Spenerxche Zeitung egyik szerkesztője s egyidejüleg (1825-29) mint az ottani zsidó község akkoriban alapított iskolájának igazgatója működött. 1835. Prágában hivták meg hitszónoknak, mely állástól azonban nemsokára megvált és a berlini zsidó tanítóképzőnek 1850. történt beszüntetéséig igazgatója volt. Azóta kizárólagosan a zsidó tudománynak szentelte életét és a zsidó irodalmat 60 éven át meggazdagította számos, többnyire úttörő, mindig alapos és tanulságos munkával, melyeknek hosszu, díszes sorából kiemeljük a következőket; Etwas über die rabbinische Litteratur (Berlin 1818); Die gottesdienstlichen Vorträge der Juden (u. o. 1832, 2. kiad. Majna m. Frankfurt 1892); Namen der Juden (Lipcse 1837); Zur Geschichte und Litteratur (Berlin 1845); Die symagogale Piesie des Mitteratur (u. o. 1855); Ritzs des synagogalen Gottesdienstes (u. o. 1859); Litteraturgeschichte der synagogalen Poesie (u. o. 1865), Gesammelte Schriften (3. köt., u. o. 1874-1876). Azonkivül szerkesztette a Zeitschrift für die Wissenschaft des Judenthums-t (u. o. 1823), továbbá azon német bibliafordítást, melyen kivüli még Arnheim H., Sachs M. és Fürst Gyula dolgoztak és számos zsinagógai és politikai beszéden kivül kiadta a Predigten, gehalten in der neuen israelitischen Synagoge zu Berlin (Berlin 1823) és a legtöbb zsidó és nem-zsidó tudományos folyóiratoknak volt épp oly szorgalmas, mint keresett munkatársa. Kortársai egy az ő nevét viselő alapítvánnyal (Zunz-Stiftung) tisztelték meg, melynek jövedelme a zsidó tudomány támogatására fordíttatik.

Forrás: Pallas Nagylexikon