Ajtó- és ablakadó
A francia ajtó- és ablakadót az
angol minta után (l. Ablakadó) pénzügyi szükségből hozták be 1798-ban; kiegészítő
részét képezi a hozadékképességökben nem igen fokozható egyenes adóknak és
könnyű kivetése miatt, különösen megfelel a francia felfogásnak, mely lehetőleg
mellőzi minden kutatását a személyi viszonyoknak. Bár az ajtó- és ablakadó
alanya a bérlő, az adótfizető a háztulajdonos, minek következtében a végleges
adóviselés az áthárítás útján szabályozódik. Az adó túlnyomóan a ház
hozadékának megadóztatása. Az adó összegnek az ajtók és ablakok száma szerinti
megállapítása is sok kifogás alá esik, mivel a lakás értéke nem áll ezekkel
mindig szoros viszonyban. Egészségi szempontból is kifogásolható az adó, mivel
jóformán a levegő és világosság megadóztatása. Az adókulcs a községek nagysága
és az ajtó- és ablaknyilások száma szerint különböző. Az. ajtó; és ablak-adót
szabályozó nevezetesebb törvények az:1798. nov. 24-iki és 1832 április 24-iki.
V. ö.: Lukács: Államháztartás és adózás Franciaországban (Budapest 1884);
Leroy-Beaulieu, Pénzügytan (fordítás, Budapest 1879/80); Wagner,
Finanzwissenschaft, III. kötet (Lipcse 1889).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|