Akromegália
(gör.), újabban dr. Marietol
leírt ritka megbetegedés, melynél a test kinyúló részei (csúcsai), a
növényeknél mutatkozó csúcsnövekedéshez hasonlóan megvastagodnak,
kiszélesednek, mintegy óriás-szerű túlfejlődésnek indulnak: így az orr, a kéz-
és lábujjak, a fül, az ajkak, a pofa, a nyelv, az álcsúcs stb. E testrészek
szövetei közül főleg a csontok vastagodnak meg és csontnövedékeket termelnek;
az alsó állkapocs kivételével nincsen bebizonyítva, hogy e mellett a csontok
meg is hosszabbodnak s azért mások a pachyakria (csúcsmegvastagodás)
elnevezését is használják. A bántalom a test mindkét felén részarányosan
szokott fejlődni; az illetők meglepetve veszik észre kezeik és lábaik folytonos
növekedését; úgy hogy mindig nagyobb és nagyobb kesztyűkre és cipőkre szorulnak.
Ma a vita a körül forog: növési rendellenesség(Freund) v. pedig betegséggel
(Marie) van-e itt dolgunk? mert minden a körül forog: vajjon a növési időszak
alatt v. annak teljes befejezte után kezdődött-e a bántalom. Erre ugyanegy
ember különböző életszakaszaiban megejtett méretek felelhetnének, aminők ma még
hiányzanak. Az akromegáliát néha kisérő gerincagyi megbetegedések, a thymus, a
hypophysis, a szív szokatlan nagysága Marie felfogása mellett szólanak. A
bántalom gyógyíthatatlan és igazi okai ismeretlenek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|