Al-Ghazzáli

(Abu Hamid Mohammed Ibn Ahmed Al-Ghazzáli), arab bölcsész, szül. Ghazzalahban Khoraszan persa tartományban 1059., megh. 1111-ben. Először Bagdadban, később Sziriában mint «Sufi» élt. A filozofiában a szkepticizmusnak hódol, a filozofia csak mint előkészítés a teologiára bír értékkel. Al-Ghazzáli főleg az aristotelizmus ellen kűzd. «A filozofusok célpontjai» c. művében Alfarabi s főleg Avicenna nyomán a filozofia tanításait adja elő, hogy azután «A filozofusok cáfolata» c. művében lerontsa. «A hit alapfeltételeiben» pozitiv elveit fejtegeti; Averroës ez ellen írta Destructio destructionis philosophorum c. művét. A. után a filozofiaellenes ortodoxia uralkodik a Keleten; nevezetes filozofus ott utána nem támadt. «A filozofusok célpontjai» (Makacid) nagyon elterjedt a zsidók közt is s 1506-ban latin fordításban is megjelent (Velencében). Teologiai főműve «A hittudományok újjáélesztése», mely négy kötetben jelent meg, s amely az araboknál nagy tiszteletben állott. Hadsi kalifa erről a műről mondotta, hogy ha az egész iszlám tönkre menne, ebből a műből lehetne ismét helyreállítani.

Forrás: Pallas Nagylexikon