Alamizsnás

(franc. aumônier); így nevezték a francia királyi udvarnál 1300-ik évtől alkalmazott azt az egyházi férfiút, ki a királyi alamizsnákat kiosztani szokta. Mikor későbben a királyi udvarhoz több ily alamizsnás lett kinevezve, közülük az egyik a főalamizsnási (grand-aumônier) tisztet és címet viselte (a XV. század közepe körül). Tisztében állott felügyelni a királyi udvarnál alkalmazott összes papságra; gondját viselte a királyi jótékonysági intézeteknek; ő keresztelte a király gyermekeit; áldoztatta a királyi család tagjait és joga volt a püspökségek és más egyházi javadalmak betöltésénél tanáccsal és javaslattal szolgálni a királynak; amiből kitűnik, mily nagy és messze kiható befolyás volt a főalamizsnás hivatalához kötve. A francia király főalamizsnásává többnyire bíbornokot neveztek ki és ez rendesen a Szent - Lélek - rendnek is commandeurje volt. A. Szent János, l. János szentek.

Forrás: Pallas Nagylexikon