Alaska

az észak-amerikai Egyesült-Államok területe, mely magában foglalja É-Amerika ÉNy-i félszigetét a 114° Ny. h.-ig Greenwichtől és a partvidéket az É. sz. 54° 10"-ig a szomszédos szigetekkel együtt. Szorosabb értelemben az A. DNy-i csúcsától Bristol-öböl és Cook vagy Kenaisund közt DNy-re nyúló félszigetnek a neve, melynek folytatását az Aleutok teszik (l. o.). A 22,000 km²-nyi nagy félszigeten a Rocky-Mountains vulkánokban gazdag folytatása vonul végig, mely llyaminszk tűzhányóban éri el legnagyobb magasságát (3677 m.). Ez a szakadatlan hegyfalat alkotó félsziget, mely 500 km.-nél mélyebben nyúlik a tengerbe, éles éghajlati határt von a Bering-tenger jeges északi szélei, gyakori sűrű ködei, fátlan partjai és szigetei és a déli tenger melegebb vize, enyhébb légköre és sűrű erdőkkel borított partjai és szigetei közt. A. territórium 1.376,262 km² nagyságú, miből 72,232 km² a hozzá tartozó szigetekre esik, (1890) mintegy 30,500 lélek lakta, kik közt 13,735 benszülött, 2125 khinai és 8500 eszkimó. A territórium kormánya Szitkában székel. A belső vidékek a két legnagyobb folyó Jukon és Kuszkokvim mellékének kivételével ismeretlenek s az élelemhiány miatt lakatlanok. A D-i részen az Alaska-hegység, a Rocky Mountains ÉK-i nyulványa vonul végig, melyen vagy tíz működő vulkán van; köztük a legnagyobb Szt.-Illés hegy 5900 m. magas. A folyók mellékén az erdőség 300 m. magasra nyúlik. Az indusok szerint a földség belső része sűrűn van tavakkal fedve. Alaska az erdők és prémes állatok országa. Vannak azonkívül gazdag szén- és vasérctelepei. Aranyat is bányásznak 1880 óta Douglas-szigeten. A fő kereseti forrás és foglalkozás: vadászat, halászat és prémkereskedés. A hal a benlakóknak csaknem egyetlen élelmiszere s 1870 és 1880 közt 3.033,764 dollárt hagytak ott a kereskedők prémért és bőrért. A parti cethalászat 1880-ban 35,000 font halcsontot, 15,000 font elefántesontot és 21,000 t. halzsirt szolgáltatott. Miután már Bering 1728-ban a szoroson áthatolt, Grozdov kereste fel először a szemben fekvő partokat (1730). Fölfedezését folytatta Csirikov (1741) és később Cook (1778). Oroszország elfoglalta az új terülétet s az 1899-ben szervezett orosz-amerikai prémtársaság monopóliuma volt a vadászat és kereskedés 1867-ig, a mikor az egész vidéket 7.200,000 dollárért az Egyesült-Államoknak átengedték. 1868 óta ismét egy társaságé a monopólium.

Forrás: Pallas Nagylexikon