Alkotmánytörténelem

alatt vm. állam alkotmányjogának irodalmilag megörökített fejlődését értjük, míg alkotmánytörténet csupán magát az alkotmányjogi tények logikai egymásutánját jelenti. Az A. «egyetemes»-sé válik, ha mindamaz államok alkotmányjogának fejlődését írja le, amelyek az emberiség történelmében, vagyis a világtörténelemben szerepelnek. Az angol alkotmánytörténetnek nagy irodalma van (Hallam, lord Brougham, Creasy, May, Subbs, Bisset, Bagehot, Gneist, Dicey stb.); szintúgy a franciának (Guizot, Thierry, Thureau-Dorgin stb.), valamint a németnek is (Waitz stb.). Magyarország alkotmánytörténelmet eddigelé csak két jeles munka tárgyalja magyar nyelven, a Ladányi-é, amely azonban csak 1715-ig terjed és Hajnik Imréé, amelyből csak még a Szt. István korát felölelő I. kötet jelent meg. Német nyelven Krajner hazánkfia írt egy egészen polemikus munkát: «Ungarns Staatsverfassung bis zum Jahre 1382», amely azonban éppen nem áll a tudomány színvonalán.

Forrás: Pallas Nagylexikon