állampolgárság
politika, történelem
Függőségi viszony egy meghatározott állam és annak lakója között. Ennek értelmében az állampolgár egyfelől élvezi
az állam által élvezett jogokat (pl. választójogot) és védelmet - az állam határain kívül is -, másfelől köteles teljesíteni
a törvényesen reá rótt feladatokat (pl. katonai szolgálat). Az állampolgárság megszerzésének alapja lehet:
a) a vérségi vagy
leszármazási elv; ekkor a szülők állampolgársága dönti el a gyerekek állampolgárságát;
b) a területi elv, mely szerint az állam területén
született gyermek megkapja az adott ország állampolgárságát. Ma már a legtöbb ország
- így hazánk is - leszármazási elv alapján
dönt a állampolgárságról. Különféle jogi rendelkezések szabják meg, hogy egy meghatározott országban
mi a feltétele az állampolgárság
megszerzésének, hiszen a hatóságok hozzájárulásával lehet állampolgárságot változtatni is,
ha a körülmények ezt indokolják.
A modern nemzetközi jog és ennek hatására az egyes államok kűzdenek a kettős állampolgárság intézménye
ellen. Ez utóbbi jogi
helyzet ugyanis azt eredményezteti, hogy egy bizonyos személynek két államhatalom normáit, elvárásait kell egyszerre
betartania, ami nyilvánvalóan teljesíthetetlen.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|