Alternatív iskola

Az elmúlt évtizedekben világszerte kibontakozó isk.-mozgalom szellemében tevékenykedő isk.-k heteronóm csoportjának elnevezése, amelyek ped.-i programjai, szerv.-i keretei eltérnek, alternatívát (lat. két lehetőség közötti választás) jelentenek a tömegoktatás isk.-formáival szemben. Különböznek a reformpedagógia egyes irányzatainak isk.-koncepcióitól (a századunk húszas éveinek végéig létrehozott - legtöbb esetben napjainkban is működő - tradicionális reformisk.-któl). Ezek ped.-i koncepcióikat kísérleti úton érlelték ki, és eredményeiket hosszabb tapasztalatokkal támasztották alá, következetesen - néha alkotó módon továbbfejlesztve - megőrizve az alapítók ( Montessori, => Steiner, Petersen és mások) ped.-i felfogásának kardinális elemeit. Nem követik valamely "ősszülő", az "alapító atya" munkásságát, állandóan változnak, szabadon, alkotóan alakítják ki saját, a tömegisk.-tól gyakran jelentős mértékben eltérő ped.-i arculatukat. Legfőbb jellemzőjük - a reformped.-i irányzatokkal is közös - => gyermekközpontúság, az állandó konszenzuskeresés a szülőkkel és gyermekekkel, az eredmény- és versenycentrikus társ.-i elvárások visszautasítása, szabad-közös orientáció nyújtása az általuk vállalt alapvető célok megvalósítására. Mindezt a gyermeki önállóság, => öntevékenység, a kooperatív közösség i munka különböző változatos módszertani elemeit előtérbe állító alternatív oktatás által. A mozgalom különböző országokban működő intézményeinek elnevezése változatos: Németo.-ban => szabad iskoláknak (Freie Schulen), Dániában => kisiskolák nak (Lilleskoler) nevezik, Svájcban és Ausztriában a szabad és alternatív mellett az aktív, demokratikus-kreatív, kooperatív elnevezés is használatos. Az isk. legtöbb esetben a szülők, a tanárok és a gyermekek arra irányuló szabad vállalkozása, hogy saját elképzeléseik szerint alakítsák ki saját isk.-juk életét. A legtöbb ma is működő európai alternatív iskola a hatvanas-hetvenes évek reformkorszakának produktuma, ezért gyakran az időszak egy-egy sajátos ideológiai-szellemi áramlatának kifejeződése, heterogén elméleti háttérrel: pl. az egyenjogúság, esélyegyenlőség elvei, a "zöldek"mozgalmainak gondolatai, a liberális nev.-felfogás, a pszichoanalízis és a humanisztikuspszich. (Neil, Rogers C.), Ivan Illich iskolátlanítási elképzelései, a Paul Goodmann által megfogalmazott "open school" koncepció, Holt gyermeki emancipációval kapcsolatos törekvései, az egyenjogúságon és együttműködésen alapuló konfliktusmegoldási formák (pl. Gordon). - A hatvanas évek pol.-i mozgalmainak hatására jöttek létre a dániai "Lilleskoler" -ok, melyek közül a nyolcvanas évek végén közel 50 működött. Sajátos dán isk.-típus a mintegy 220 "Efterskoler", amelyek az alapisk. utolsó két (esetleg három) évében jelentenek választási alternatívát. Ezek a bentlakásos magánintézetek áll. támogatással működnek, így viszonylag alacsony tandíjaik jóvoltából minden fiatal számára hozzáférhetőek. Szintén figyelemre méltó dán kezdeményezést jelentenek a "Tvind-Efterskoler" -ok, amelyek feltűnő akcióikkal Európa-szerte ismertek (közös kirándulás a "harmadik világ" országaiba saját kezűleg felújított buszokkal, a szélenergia felhasználása stb.). Franciao.-ban kb. 30 alternatív iskola működik, melyek egy részét a hatvanas években, többségét a nyolcvanas években alapították. Az alternatív iskola-mozgalom nyolcvanas évek elején létrejött "friss hajtásai" az ún. "utazó iskolák" (L"Arbe voyageur), melyek az isk.-i év nagy részét európai utazásokkal és ennek során az egyes országok alaposabb megismerésével töltik. A német alternatív iskolak száma is jelentős, több városban jöttek létre csoportok további isk.-i alternatívák létrehozására. A hatvanas években induló mozgalom gyökerei egyrészt az antiautoriter nevelés nek - a szoc. és erőteljes társ.-kritikai alapokon álló diákmozgalmakhoz kötődő - ún. "Kinderladen" - mozgalmához, másrészt az USA nagyvárosaiban kibontakozó "Free-School" -mozgalomhoz kapcsolódnak. 1970-ben ezen alapokra építve jött létre Frankfurtban a "Rödelheimer Projekt", egy állami isk.-ban létrehozott alternatív első oszt.-lyal, amit 1971-ben hasonló kezdeményezésként követett Hannoverben a "Glocksee-Schule", majd az 1974-ben al. "Freie Schule Frankfurt". A hetvenes években újabb városokban (Bochum, Hannover, Berlin, Heidelberg, Hamburg, Bréma, Nürnberg, Braunschweig, Frankfurt, Wuppertal) jöttek létre szabad alternatív iskolak. Olaszo.-ban az 1970-es évek első felében a keresztény orientációjú folyamatos, integrált, sokoldalú és személyes nevelés (Educazione personalizzata) jelszavával egyedülálló ped.-i reformmozgalom bontakozott ki. Ennek előzményei a Milánóban 1972-ben létrehozott öntevékeny szülői csoport tevékenységéhez kapcsolódtak, amely az isk. és a szülői ház nevelőmunkájának szorosabb összehangolására törekedett. A kezdeményezés nyomán 1974-ben került sor az "Associazione FAES" (Famiglia e Scuola) megalapítására. Belgiumban 5, Svájcban 20, Ausztriában 5 alternatív iskolat tartanak számon. Kevés kivételtől eltekintve ezek magániskolaként => magánoktatás keretében működnek. Hazánkban a hetvenes évek közepétől jelentek meg az első alternatív iskolak, jelenleg számuk 100-150-re tehető. - Ir. Skiera, E.-Klaßen, T. F.: Handbuch der reformpädagogischen und alternativen Schulen in Europa. Hohengehren, 1993.; Handbuch Freie Schulen. Reinbech bei Hamburg, 1993.; Várhegyi Gy. (szerk.): Magániskolák almanachja. Bp. 1994.

Németh Andrásn

Szerkesztette: Lapoda Multimédia