Amhara

(Amara, Amchara), Abisszinia középső vidéke a Takazzé és a kék Nílus között, a Tana nevű hegyi tavat köríti; azelőtt Abisszinia egyik tartományának volt neve. Népe az abissziniaiak magvát teszi s az etiópiaival rokon szemita szójárást beszéli (Amharena).1883-ban a régi abissziniai királyság megdőlése után Rasz Ali lett A. uralkodója s székhelyét Gondarba tette. Innen indult ki 1850-ben Kaszai v. Kâsza és később II. Tódor Tigrét és Soát is hatalma alá vetvén. A. 1867-ig II. Tódor alatt is az abissziniai birodalom alkatrészét képezte (L. Abisszinia.) Fővárosa Gondar. (L. o.) V. ö. Borelli J.: Éthiopie Méridionale. Journal de mon voyage aux pays Amhara, Oromo et Sidama, (Paris 1890) d"Abbadie Ant.: Géographie de l"Ethiopie. (I. köt. Paris 1890.) -Az amhár nyelv a sémi nyelvcsalád déli ágához tartozó nyelvjárás, mely a XIV. század óta ott élő nyelvként elterjedt, s a vele rokonságban álló etióp nyelvet a használatból kiszorította, úgy hogy ez utóbbi mostan már csak mint egyházi nyelv maradt fenn. Az A.-nek mind nyelvtani szerkezetére, mind pedig szóanyagára a környező afrikai nyelvek nagy hatást gyakoroltak és azt sok nem-sémi elemmel tarkították. Az írás átalán az etióppal egyezik, csakhogy néhány irásjeggyel bővítve. Az A. grammatikáját és szótárát legelőször Ludolf Hiob (1698), később Isenberg (Lond. 1842) dolgozta fel; az újabb nyelvtudománynak megfelelő nyelvtana van Praetoriustól (Halle 1878-1879), Guidi-től (Róma 1889), szótár D"Abbadietől (Dictionnaire Amarinna-français, Páris 1781). A. nyelvü összefüggő költői szövegeket Guidi Ignác tett közzé (Róma 1889).

Forrás: Pallas Nagylexikon