Andorra

1. a keleti Pireneusok regényes völgykatlana a francia Ariege département és spanyol Catalonia között. A. paraszt, illetőleg pásztorköztársaság, területe 452 km², 12000 lakossal, 6 faluban. A.-nak fája bora, gyümölcse elég van; állattenyésztése is virágzó, csak gabonát kap Franciaországból. Már Jámbor Lajos alatt, 805-ben, a vidék neutrális volt. A. ma a franciák védnöksége alatt áll, kiknek 960 frank évi adót fizet. A kormány egy szuverén, közvetetten választás útján összeállított 24 tagú tanács kezében van. Elnök egy első szindikus, kit egy második elnök támogat; mindkettőt a tanács választja 4 évre. A végrehajtó hatalom és a külügyi dolgok vezetése az első szindikust illeti meg. Minden ember 16. évétől a 60-ig katonaköteles s a saját költségén szerez fegyvert. Az andorrai kedélyes, egyszerű, békés és vendégszerető, ősi szokásaihoz szigorúan ragaszkodik; cataloniai, illetőleg castiliai nyelven beszél; főkép földmívelésből és állattenyésztésből él. Az ipar durva gyapjúkendők készítésére szorítkozik. Bár a völgy gyógyforrásokban igen gazdag, a kormány nem engedte meg fürdők felállítását, épp úgy azt sem, hogy az ezüstben gazdag ólomérceket bányászszák. A köztársaság főhelye a szép völgyben 1051 m. magasan fekvő, rosszul épült A. falu 7-800 lak. Háromablakos tanácsháza egyszersmind igazságügyi épület, iskola és fogház is. V. ö.: Dalmau de Baguer: His?oria de la republica de A. (1849, Barcelona); Berthet: Le val d"Andorre (Páris 1879); Moras M.: Les coutumes du pays d"Andorre (1882). Bassereau L., La république d"Andorra (Montpellier 1884). Andorra. (Födrajzi Közlemények 1885. 45l l.). Diercks, Ein Ausflug nach A. (Globus. 1889. 55 köt.). Dwerell F. H., Mapa de las Vales de Andorra. 1: 80000 (London 1890.

Forrás: Pallas Nagylexikon