Andrieux

(ejtsd: andriő), 1. Ferenc Vilmos János Szaniszló, franc. vígjátékíró, szül. Melunben, 1759 máj. 6., megh. 1883 máj. 20. A forradalom idejében mint a köztársasági párt híve politikai szerepet játszott, míg végre 1802-ben I. Napoleon állásáról elmozdította. Azóta mint az École polytechnique (1803-14) és a College de France tanára (1814 óta) egészen a tudományoknak szentelte magát, 1816-ban az akadémia tagjává s 1829-ben titkárává lett. Drámai művei közül különösen kiemelendők vígjátékai: «Moliere avec ses amis» és «Le vieux fat», úgyszintén szomorújátéka is «Junius Brutus», melyet nagy tetszéssel fogadtak. Összes művei - köztük számos mese, elbeszélés, románc, költői levél - megjelentek 6 kötetben (Páris 1828); széptani előadásai ily cím alatt jelentek meg: «La philosophie des belles lettres» (4 köt. Páris 1828).

2. A. Lajos francia politikus, született Trévouxban 1840 jul 20. Elvégezte a jogot s mint ügyvéd több nevezetes politikai pörben szerepelt. 1870-ben III. Napoleon császár megsértéséért három havi fogságra ítélték. A köztársaság kikiáltása után (1870 szept. 4.) kinevezték Lyonba államügyésznek. Thiers példájára 1873-ban ő is lemondott állásáról és szenvedélyesen támadta meg az új reakcionárius minisztériumot és közegeit. Miután 1876-ban képviselő lett, belépett a köztársasági «Union»-pártba. 1879-ben a párisi rendőrség főnökévé nevezték ki, mely kényes állásban különösen a radikális párttal kemény tusákat vívott. 1881 júliusban visszalépett, 1882-ben pedig követnek nevezték ki Madridba. Ez állástól azonban Gambetta megfosztotta. Ez idő óta az uralkodó köztársasági párt ellenfeleihez szított a kamarában, 1888 óta pedig Boulanger tábornokhoz csatlakozott. Az 1889. évi képviselőválasztások alkalmával elbukott.

Forrás: Pallas Nagylexikon