Angioma

(gör.), edény- vagy érdaganat, oly daganat, mely túlnyomóan vér- v. nyirokedényekből van felépítve; előbbi esetben haemangiomáról v. szorosabb értelemben vett angiomáról, utóbbiban lymphangiomáról beszélünk. A haemangiomák kedvenc székhelye a bőr; mint az u. n. edényzett anyajegyek (naevi vasculosi) rendesen veleszülettek, de utóbb tovább növekedhetnek; oly helyeken szoktak fejlődni, hol az ébrénynél rések voltak jelen (fisszurális angiomák); színük majd élénk piros (naevus flammeus), majd kékesbe játszó vagy borpiros (n. vinosus). Az edényelváltozások e helyeken a már meglevő vagy újonképzett hajszáledények körülírt tágulásában, néha falzatuk túltengésében állanak. Ezekkel ellentétben léteznek oly véredénydaganatok, melyek kötőszövetes sövények által egymástól elválasztott és vérrel telt üregeknek (vérüröknek) szivacsszerű rendszeréből, nem pedig önálló falzatú edényekből állanak. Ezek az u. n. barlangos edénydaganatok (angioma cavernosum s. tumor cavernosus). Előfordulnak a bőrben, de főleg a májban, hol magasabb életkorban fejlődnek. A lymphangioma (nyirokedénydaganat) ugyanaz a nyirokedényekre nézve, ami volt az angioma a véredényeket illetőleg. A szerkezet itt is vagy egyszerű, vagy barlangos (ang. simpl. és cavernosum). Ezek is veleszületettek v. szerzettek, s előfordulnak főleg a nyelven, mely ez által óriási terjedelművé lehet (makroglossia a. m. nagynyelvűség), az ajkakon (makrocheilia) stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon