Anthem

angol zenei műforma, mely körülbelül az egyházi cantata-nak felel meg, (l. o.) de ettől a motetto (l. o.) irányában eltér. Az A. szó rokon az antihimnusz vagy antifon szavakkal, tehát eredetileg váltakozó éneket jelentene, de még a régi anthemekben (Tye, Tallis, Byrd, Gibbons) sem találni e tekintetben példákat. Az A.-et 1559-ben vették fel az angol istenitisztelet keretébe, mint lényeges kiegészítő részt; de nagy jelentőségre csak Purcell és Händel szerzeményei által jutott. Az A. kétféle t. i. « full anthem», melynél a karnak van túlsúlya és «verse anthem», mely legnagyobbrészt magánénekekből és kettősökből áll; mindkettőnél közreműködik a zenekar is. Az A.- ek szövegét a bibliából veszik (zsoltárok és mondatok). Újabb időben gyakrabban nem angol származású zeneszerzők miséi és oratóriumai részleteiből is állítottak össze A.-eket, de ezt az eljárást a tiszta faj hívei nem helyeselték. Azok a zeneszerzők, akik az újabb időben A.-eket írtak: Wesley, Goss és Ouseley.

Forrás: Pallas Nagylexikon