Apellés
Nagyhírű görög festő a Kr. előtti
IV. század második feléből. Valószínűleg Kolofónban született. Első
kiképeztetését az efézusi jón iskolában nyerte, később Pamphilos iskolájába
ment Szikionba. Fülöp idejében a makedon Pellába ment; valószínűleg ott fűződött
közte és N. Sándor közt az a bizalmas viszony, amely annyi sok - bár nem
mindenben hiteles - anekdotára adott alkalmat. A. sajátságos iránya különösen
Aphrodité, Charis és más kellemteljes istenségek ábrázolásában tűnt szembe
fényesen. Különösen lelkesedés tárgyai voltak ama képei, a melyek habokból
kiemelkedő Aphroditét és Artemist a vadász-kisérettel ábrázoltak. Említenek tőle
nehány allegorikus képet is. Kitüntette magát a hősies tárgyú festészetben is.
Apellés főképen N. Sándor és ennek környezetében a jelentékenyebb hadvezérek
festője volt. Híres volt a N. Sándor képe az efezusi Diana-templomban, amely a
királyt villámokkal a kezében ábrázolta. Erre mondta N. Sándor, hogy csak két
Sándor van a világon: a legyőzhetetlen és az utánozhatatlan. V. ö. H. Houssay
«Histoire d'Apelles» (Páris 1867).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|