Apofillit

(Apophyllit), ásvány a zeolitok csoportjából. Anyaga víz- és fluórkálium tartalmú mész-szilikát (4(H₂CaSi₂O₆ + 2H₂O) + KF) a KF tartalom 2,1%. Piramisos, kurta oszlopos v. táblás kristályai négyzetes rendszerbeliek, de optikai viselkedésük alapján azt tartják a nagyobb kristályokról is, hogy sok egyhajlású lemez ikerösszenövéséből állanak. Színe víztiszta, fehér, szürkés, néha zöldes, sárgás v. rózsaszínű. Kitünően hasad a bázis irányában, hasadási lapján sajátságos gyöngéd fényesség mutatkozik, miért is egyszer-másszor már drágakőnek is megmunkálták, bár erre a célra nem eléggé kemény. K. 4,5-5. A lángban, forrasztócső előtt, először finom levelekre oszlik (innen Haüytól a neve: apophyllizein = levelekre oszlani) és azután megolvad. Vulkáni kőzetek üregeiben és hasadékaiban találják. Nálunk Oravicán és Csiklován színtelenek vannak mészkőben. Nagyon szép színtelenek, viztiszták és remek rózsaszínű kristályok az Andreasberg (Harz hegység) ezüstbányáiban találhatók; gyönyörű kristályokat találnak Mexikóban (Guanajuato), Izlandon, Grönlandon, a Faröer szigeteken, Tirolban (Seissealpe), igen nagyokat Kelet-Indiában (Pooncho, Ahmednuquo). A Vogézekben (Plombieres mellett) meleg forrásokból rakódik le. A világosabb színű és bágyadt fényességű A.-et D"Andrada (1799-ben) ichthyophtalmit-nak (halszemekő) nevezte s némelyek ma is még így nevezik. A tesselit (Faröer szigetek) és a zöld színű xylochlor (Izlandról) nem egyéb mint apofillit. Az albin fehérszínű A., mely részben már elváltozott, amennyiben vizét vesztette és egy kevés szénsavat vett fel. Az okenit Izlandról, a Faröer szigetekről és Disco szigetről nem egyéb mint apofillit fluórkálium nélkül, kristályai rombos rendszerbeliek, rendesen rostos, héjas.

Forrás: Pallas Nagylexikon