Arab ló
Arábiában Mohammed próféta óta
rendkívül nagy gondot fordítanak a lótenyésztésre, s az arabok valóságos
kultusz tárgyává tették a lovat; de mindamellett még ma is nagyon különféle
lovak találhatók Arábiában, sőt a rossz lovak ott is számosabbak, mint a jók. A
legjobb lovak Arábia belsejében, a vahabiták által lakott nedsedi fensíkon
fordulnak elő, de ezek ritkán kerülnek Európába, mert a vahabiták nem válnak
meg önként lovaiktól. Ezért igen nehéz Európa számára jó arab lovakat
vásárolni. A jó arab ló a legelőkelőbb, legarányosabb és legszebb ló, de teste
kicsi; a nedsedi ritkán éri el a 150 cm.-t és más arab lovak is csak elvétve
160 cm. magasak; színe többnyire szürke, sárga vagy világos pej; a fej kicsi,
száraz, szikár, homlokban széles, a szájnál ellenben vékony, az orrlyukak tágak
és széles cimpák által környezettek, az orrhát többnyire horpadt (csukafej), a
nyak karcsú, szépen ívelt és finom sörényű, de nem ritka a fordított nyak is, a
gerinc kifogástalan, a fark magasan tűzött és nem nagyon sűrű finom szőrrel
fedett, a mell terjedelmes, a törzs egészben véve rövid, a végtagok minden
tekintetben kifogástalanok, a paták kicsinyek, kerekek és igen szívósak. E ló
edzett, rendkívül kitartó, igen élénk, szelid természetű és tanulékony. Ezelőtt
főszerepe volt Európában a lótenyésztés körül, de jelenleg az angol telivér ló
háttérbe szorította; Magyarországon azonban még ma is fontos, s ezért
tenyésztik is a bábolnai állami ménesgazdaságban.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|