Arago Etienne
Arago Etienne. az előbbiek öccse, szül. Perpignanban 1802 febr. 9., megh. Párisban 1892 márt. 5. Technikai tanulmányainak befejezte után az akkori szabadelvűekkel a karbonarizmushoz csatlakozott, s egészen az irodalomnak élve, jobbadán másokkal együtt (p. Balzac-kel) vígjátékokat, vaudevilleket írt, s adott ki több kisebb szépirodalmi lapot is. Részt vett a júliusi forradalomban. Mint a párisi Vaudeville színház igazgatója 1840-ben 1/4 millióval megbukott, melyet 1872-ig fizetett ki. Az 1848 februári forradalomban a posták igazgatását bízták rá. A júniusi fölkelés után Belgiumba kellett menekülnie. Ott írta hét énekből álló költeményét: Spa, son origine, son hsitoire, ses eaux, ses environs el ses jeux (Brüsszel 1851), mely legjobb művei közül való. Az 1851 dec. 2-iki államcsíny után a francia kormány közbelépésére Belgiumból is kiutasították s Angolországba, majd Németalföldre s végre Torinoba ment, honnan 1859-ben kegyelemmel tért viszsa Párisba, hol a császárság bukása után rövid ideig polgármester, utóbb nemzetgyűlési képviselő lett, de nemsokára visszavonult a magánéletbe. 1878-ban az «École des beaux arts» levéltárnoka lett, majd a Luxemburg-múzeum igazgatója.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|