Ararat

1. az Arasz körül elterülő termékeny síkság ősrégi, elnevezése, székhelye egy régi, a voltaképeni Örményországtól különvált birodalomnak, mely Ararat név alatt már az ó-testamentomban is említtetik. 2. Az Örmény-felföld legmagasabb hegytömege; e hegyet maguk az örmény lakók Maszisz, a szomszéd törökök Agri-Dagh (meredek hegy), a persák pedig Kuhi Nuh (Noé hegye) név alatt ismerik. Az ó-testamentom szerint Noé bárkája e hegyen kötött ki s az örmények a hegyet ma is szentnek tekintik. Az A. hegy csaknem teljesen elszigetelt vulkáni kúp, s az Arasznak e helyütt 877 m. magas síkságán 5400 m.-re emelkedik a tenger színe fölé. A kúpnak legfelsőbb 1400 méter magas része örök hóval és jégmezőkkel van borítva; az örmények teljesen megközelíthetetlennek és szellemek által megvédettnek tartják. Az örök hó határa a déli oldalon 3942 m., az északin 4179 m. Az A.-nak két csúcsa van, a Nagy- és a Kis-A. A kettőt, melyek egymástól 13 km.-nyire vannak, 2438 m. magasságban egy nyereg köti össze. A Kis-A. 4000 m. magas, nyáron hómentes és sokkal meredekebb, mint a Nagy-Ararat. A magasabb hegynek csúcsán kisebb emelkedése van, de csúcstölcsére nincs. A legnagyobb s valószínűleg legújabb történelem előtti lávafolyamok valamennyien a hóhatár alatt törtek ki. Az A-ot legelőször mászta s mérte meg 1829-ben a dorpáti természettudós Parrot F. 1840 óta a hegy alakja részben megváltozott a borzasztó földrengéssel egybekötött hegyomlás folytán, mely július 2-án a hegytömeg nagy részét mozgásba hozta. Parrot után még többen is megmászták a hegyet, így 1834 és 1843-ban Avtonomov, 1845. Wagner M. és Abich, 1850. Khodzko és Khanykov, 1856. Stuart Róbert, 1892 Ledereg.

Forrás: Pallas Nagylexikon