Arizona

az északamerikai Egyesült-Államok territoriuma (31-37° É. sz. és 109-114° 40 Ny. h. Gr. között). Határai K-en Uj-Mexikó, É-on Utah, Nv-on Nevada és Kalifornia, D-en Mexikó. Területe 295,042 km². A főhegyláncok ÉNy-DK felé huzódnak s 2500 m. magasságra is felemelkednek; a San-Francisco vulkáni kúp 3500 m. Főfolyók: a Colorado és a Gila. Az esőmennyiség nagyon csekély. Északon a középhőmérséklet ritkán emelkedik 32° fölé, délen néha 45° C. is elér. A lakosság (1890) 59,690 lélek, közöttük 35,160 fehér s mintegy 14,000 vad indus. Hegyeiből aranyat, ezüstöt, rezet és ólmot bányásznak, 1887-ben aranyból és ezüstből 5.771,555 dollár értéket nyertek. Az összes szarvasmarhák száma 1888-ban 518,450 darab. A föld csak mesterséges öntözéssel művelhető. 1886-ban 42,9,000 bushel árpa. 297,000 bushel búza, 24,098 tonna széna, 97,000 dollár értékű burgonya, 53,000 dollár értékű kukorica termett. Két pacificvasút (az atlantic és a southern) mennek át területén. A vasutak összes hossza (1888) 1685 km. Arizona 11 grófságra van felosztva, a főváros Phönix. Arizonát 1687. a jezsuiták ismertettek meg s azután nemsokára, mindjart a XVIII. század elején sok földművelő vándorolt be, kivált a Rio Gila, Rio Verde, Salinas völgyekbe, kik öntöző csatornákkal virágzó földművelést teremtettek. A XVIII. szd. első felében spanyol uralom alatt állt, de az indusok fölkelése elűzte a fehéreket, a műveltség minden nyoma elenyészett. 1848-ban az « Egyesült Államok» megvette A.-t Uj-Mexikóval együtt Mexikótól. A. territórium szavazattal. nem biró képviselőt küld a kongresszusba. V. ö Hindton: Handbuch tó Arizona. San Francisco 1878.

Forrás: Pallas Nagylexikon