Arkansas

1. a Misszurival és az Ohióval a Missziszippi legjelentékenyebb mellékfolyója Észak-Amerikában. A Rocky-Mountains magaslatain 39° é. sz. alatt ered, keleti irányban átfolyik Coloradón és Kansas délnyugati részén, DK-re fordul s ForthSmith mellett Arkansas állam földjére jut, melyet két csaknem egyenlő részre oszt, végre Napoleon város fölött a Missziszippibe ömlik. Mellékfolyói: jobbról a Cimarron és a Canadien River, balról a Neosho. Hossza 2400 km., melyből 840) hajózható. -2. A. az Észak-amerikai Egyesült Államok egyik déli állama. Határai: Északról a Misszuri keletről Tenessee és Missziszippi államok, délen Louisiana Texas és az indus territórium. Területe: 135,193 km², (1890) 1.125,385 lak. A keleti rész alföld, buja növényzettel; nagy erdőségek, mocsarak takarják, azért egészségtelen. Az északnyugati rész azonban egészséges; az Ozark hegység borítja. A. belseje dombos, nagy prairiekkel. Sok a vízi útja: a Missziszippi, az A., a White River, a St.-Francis, a Red-River és a Washita. Az éghajlat mérsékelt. Az erdők vadban gazdagok. A vizekben sok a hal. Az ipar fejletlen, a kincseket, melyek a hegyekben vannak (szén, mangán, antimon, vas, ólom, cink, réz stb.), nem igen aknázzák ki; szenet 1889-ben 200,000 tonnát nyertek. Főkeresetforrás a földmívelés. A fakereskedést a sok hajózható folyóvíz nagyban elősegíti. A. 75 grófságra van felosztva, főváros Little-Rock az A. mellett. A szenátus 31 tagból áll, kik 4 évre választatnak, a képviselőház 94, két évre választott tagot számlál. A mai A.-t a XVII. században gyarmatosították a franciák 1763. Franciaország birtokába ment át s Louisiana territórium egy részét képezte. 1803-ban vétel útján az Egyesült-Allamok birtokába került, 1819-ben, mint külön territórium, 1836-ban pedig mint külön állam szerveztetett.

Forrás: Pallas Nagylexikon