Aschaffenburg

egyíkor fejedelemség a Majna mellett; ma a bajorországi Unter-Franken kerületnek része, területe körülbelül 1700 km². 1803. nagyobbára a mainzi választó-fejedelemség területéből alakították s Dalberg birodalmi választó főkancellárnak adományozták. 1806 óta a frankfurti nagyhercegséghez tartozott s 1814-ben:miután a nagyherceg államairól lemondott Ausztriához került, azonban ez által nyomban rá némely tiroli és salzburgi területekért cserében Bajorországnak adatott. A. város az Aschaff mellett a Majna jobb partján; gyönyörű fekvése van kerületi és tartományi törvényszék székhelye, 13,275 lak. A szép négyszögletes, négy szöglettoronnyal ellátott kastélyban (Johannisburg), melyet Schweikard János mainzi választófejedelem 1605-14-ig renaissance stilusban építtetett, szép képcsarnok, különösen gazdag németalföldi mesterek képeiben, rézmetszet-gyüjtémény (körülbelül 20,000 lap) és 24,000 kötetből álló könyvtár van (ezek közt több rendkivül érdekes kódex, Missale 1524-ből, evangeliomos könyv a XI. századból). Hét temploma közül a keresztbazilikát Ottó bajor herceg 978-ban alapítottá. Egyéb nevezetes épületei: a Schönborn-, Bassenheimés Dalberg-palota, a szinház, és az u. n. pompéji ház, a Pompejiban kiásott Casa dal questpre hű utánzata melyet I. Lajos, bajor király 1846-49-ben építtetett. Egyéb közintézetei közül kiemelendők az erdészeti iskola egész Bajorország számára egy: magasabb női; nevelőintézet, egy bankintézet, két árvaház és egy kórház. Nevezetesebb iparágai: színes papírkészítés, amiből sokat visz ki, celluloz-gyártás, fehér papir-, festék-, lakk-, dohány-, enyv- és szeszes italok készítése. A serfőzés, a fa- és borkereskedés tékintélyesek. A város környékén számos kiránduló hely van.

A. (Asciburgúm, Askafaburg) már fennállott, midőn a rómaiak Germániába hatoltak. A rómaiak e helyen erődöt építettek. A X. században Ottó sváb herceg tulajdona lett, aki az ott épített templommal nagyban hozzájárult a helység felvirágzásához. Későbben a mainzi érsekséghez csatolták. 1803-ban a hasonnevű fejedelemség fővárosává lett. 1866-ban a poroszok mellette megverték az osztrákokat és a várost rohammal elfoglalták. L. Beilhack A.

Forrás: Pallas Nagylexikon