Aszandkóró

(undorkóró, növ.), A Ferula (pálcakóró) Asa foetida L., F. scorodosma Benth. el Hook. vagyis Scorodosma (foghagymaszag) foetidum Bge nevű ernyős kóró. Leginkább Persaország (Khorasszán) steppéin, az Aral-tó és Persaöböl közt honos s egész sűrüségeket alkot; Heratban termesztik is. 1-1.5-2. m. magas, kevés levelü, sátorozón elágazó; ernyője nagy és halványsárga. Szára csak ötödévre, de ekkor nagyon gyorsan fejlődik. 40-50 nap mulva, gyümölcsét megérlelvén, gyökerével együtt elpusztul. Ennek, valamint hihetőleg a Ferula narthex -nek Boiss. (Narthex asa foetida Falconner) legalább is négyesztendős. répaalakú, karvastagságú nagyon húsos gyökerét a földben hagyják, csak a felső részéről takarítják el a levélrost részeket. Ezután időről-időre vékony szeletet vágnak le róla, mire a bőven kibugyogó tejnemü mézgagyanta a napon megkeményedik, azután megszáradva barnássárga kellemetlen szagu, de hathatós orvosság lesz belőle (ördögszar v. bűzaszat, bűzaszand, gummuresina asae foetidae), s mint alaktalan, különböző nagyságu, kivül pirosassárga, belül fehér, mandula-alaku foltokkal tarkázott darabok jutnak a kereskedésbe. Az aszandfüvet már Hippokratés és Dioskoridés ismerte (silphiora medican) gyökere nedvét oposz-nak lat. lasár- vagy láser-nak (ördögszar) nevezték (persa, méd és sziriai laser, de a kyrenei Laser a Thapsia Asclepium-ból való). A régiek ételüket fűszerezték vele, de görcs ellen orvosságnak is használták, sőt pilulaalakban ritkábban vízben vagy tinturában, mint görcscsillapító, feloldó, féregellenes, savenyésztő és szélhajtó orvosság ma is használatos, s a vele élő ember vizeleten és izzadságán is megérzik az aszandszag (asa a. m. undor).

A persáknak ma is fűszere. A beteg nálunk is hamarosan annyira megszokja, hogy végre egész csemegének tekinti. Franciaországban az A. mint fűszer eleinte annyira divatba jött, hogy vendégségkor a leveses tányérokat előbb A.-darabbal bedörzsölték, hogy a leves jobb ízü legyen. Az Asa foetidának külön fajtáját a F. alliacea Boiss is szolgáltatná Persiában.

Forrás: Pallas Nagylexikon