Badajoz

(ejtsd: vadaohodz), 1. tartomány Spanyolországban, Estremadura déli részében, Caceres, Ciudad Real, Cordova, Sevilla, Huelva tartományok és Portugália közt. Területe 22,500 km². D-ről a Sierra Morena, é-ról a San Mamede, San Pedro, de Montanchez stb. ágai számos kisebb völgyre osztják; fensikjai nincsenek. Nagyobb része a Gudiana, kisebb része a Guadalquivir medencéjéhez tartozik. Klimája nagyon meleg; az eső kevés; patakjai nyáron kiszáradnak. Művelhető földjének több mint egy harmada legelő; rendkivül nagy számban vannak tehát juhai, lovai öszvérei és disznai. érceit, bár bennök gazdag, alig bányásszák. Lakói nagyobbára állattenyésztők és földmivelők; számuk (1887) 481,508. A tartomány 15 kerületre és 15 ayuntamientora van beosztva.

2. B., a tartomány fővárosa, a Gudiana balpartján; a folyón a római időkből való hid vezet át. B. egyike volt Spanyolország legfontosabb erődeinek; most alsó és felső városra oszlik; rendesen épült. Székesegyháza, melynek nagyszerü orgonája van, erődszerüen épült. A környéken tenyésztett marhák hiresek. A lakosok (1887-ben 27,279) közt sokan foglalkoznak bőr- és fayence-készítéssel. B. a rómaiak idejében Pax Augusta volt. Mint fontos erőd maga körül gyakran látott csatákat. 1030 óta külön mór királyság fővárosa volt, 1235-ben a keresztények kezébe került. 1658-ban a portugálok és 1705-ben az angol és holland egyesült hadsereg eredménytelenül ostromolták. 1709-ben falai alatt a spanyolok a portugálokat megverték. 1801 jun. 6. falai közt kötötték meg a B:-i egyezséget, melyet ezután 3 hónappal később a madridi követett. 1811 és 1812-ben szintén fontos szerepet játszott és az angolok vezére, Wellington, csak hosszas ostrom után és nagy veszteségek árán tudta Philippon francia csapatait legyőzni.

Forrás: Pallas Nagylexikon