Baden-Baden

Baden nagyhercegség ugyanilyen nevü kerületének (1045 km²) főhelye, Rastadtól D-re a kellemes Oos völgyében, egyike Európa leglátogatottabb fürdőhelyeinek; (1890) 13889 lak. Régi része amfiteátrumszerüen épült egy dombon, újabb, pompás hotelekben igen szép villákban gazdag része pedig a domb lábanál épült. A legjelentékenyebb épületek: egy római templom helyén épült plébania-templom melyben a badeni őrgrófi család 14 tagja van eltemetve, az evangelikus templom gót stilusban, az új orosz templom pompás freskókkal, a görög templom aranyozott kupolával, Konversationshaus különböző célokra szolgáló pompás termekkel, az ivócsarnok Götzenberger-féle freskókkal, a renaissance stilusban készült nagyszerü Friedrichsbad és a város fölött az úgynevezett új kastély, a bádeni nagyherceg nyári lakóhelye. Thermái több mint 20, 1350 m. mélységből fakadnak, melegek egy kissé sósizüek; a főforrás az «Ursprung» (24 óra alatt 1750 hektoliter vizet ad) főképen klórnátrium, klórlithium és klórkalciumból áll; fürdésre, ivásra és beföcskendezésre használják főképen; görvély, légcső-katarrus, köszvény ellen és a végbél tevékenységének előmozdítására. A fürdővendégek száma évenkint körülbelül 60000 most is, bár 1872 óta a játékbankját bezárták. Sétahelyei közt első helyet foglal el a «promenade» és a lichtenthali fasor (este felé a fürdővendégek korzója) távolabbra vezetők a Murg völgye a régi kastély romjaihoz, a Staufen vagy Merkuriushegyre, az Yburghoz stb. A fürdővendégek szórakoztatására szolgálnak még a szinház és az aug. végével rendezett lóversenyek. B.-t már a rómaiak ismerték Civitas Aurelia Aquensis néven, amit Aurelius Alexander Severus császárról kapott); a XII. században a zähringeni őrgrófok birtokába jutott. Jelentőségét mint fürdőhely akkor kapta, midőn a francia emigránsok kerestek föl nagyobb számmal. V. ö. Schnars B. u. Umgebung (1891), B. u. seine Kurmittel. Hrgben v. ärztlichen Verein (1886).

Forrás: Pallas Nagylexikon