Bajmóc

(Bondice, Bojnic). kisközség Nyitramegyének privigyei járásában, (1891) 1183 tót lak., fürdő, postaállomás, a gróf Pálffyak egyik uradalma. B. vára eredetileg a királyé volt. 1301. Vencel király Trencsénnel együtt Csák Máténak adta s ez birta haláláig. 1321. Amadé fia, Miklós. vérontás nélkül visszafoglalta I. Károly részére. Ezután ismét királyi vár volt, s előkelő urak (pL a Gilétfyek) voltak várnagyai. E század vége felé Ilosvai (Losvai) Lesták nádor kapta érdemeiért s aztán ő és fia birták sokáig (Anjoukori okmánytár). I. Mátyás korában a korona birtokába jutván, a király Korvin Jánosnak adományozta. János herceg örömest tartózkodott itt, s egy alkalommal, már az atyja halála utáni években, várnagya, Poki Péter meg akarta öletni; a terv azonban idejekorán kiderülvén, Poki várnagy életével fizette meg alávalóságát. Korvin J. halála után a vár ismét a koronára szállott, melyet a hozzátartozó uradalommal együtt I. Ferdinánd király Thurzó Eleknek adományozott. A Thurzókról a Pálffyakra szállott, 1637-ben mint zálog, 1720-tól fogva pedig örökös jogon. A most is fennálló roppant nagy kiterjedésü várkastély két részből áll, u. m. az ó-vár az uj-várból. Az ó-vár rendetlen sokszög, melyet emeletes épületek környeznek, ezekből kiemelkedve épült az ötemeletes uj-vár. A várhegy tövében 284 m. magasságban 40° C mérsékletü források fakadnak s ott egyszerü fűrdőház van; e fürdő hajdan sokkal hiresebb volt mint most: a magyar főurak gyakran találkoztak ott, hogy a haza sorsáról tanácskozzanak. Most 14 lakószobája, 4 közös tükör- és 2 kádfürdője van: tiszta hévviz.

Forrás: Pallas Nagylexikon