Balázs

1. Frigyes, író, szül. Rimaszombaton 1834 márc. 6., megh. 1879 jul. 17. Először Utóhangok c. verskötettel lépett fel az irodalomban (1859.) A hatvanas években hosszabb ideig szerkesztette a Hölgyfutár szépirodalmi lapot, ekkor írt elbeszélései önálló kötetben is megjelentek (Ibolyacsokor 1864). Egyéb művei: Szerelmi pikantériák (Kolozsvár 1863) Tartaroff hercegné (u. o. 1863); Egyik az egyik csillagban, másik a másikban (Pest 1864); Egy őr története (Pécs 1872); Puszták fia (népszinmű) A falu bolondja; Vándor madár; Én vagy ő; Vihar alatt; Egy rejtett galamb története stb. szinművek. N.-Becskerekre költözvén, Torontálmegye főjegyzőjévé, majd N.-Becskerek országgyülési képviselőjévé választották; N. Becskereken a megye érdekeit képviselő Torontál c. hetilapot indította meg s szerkesztette haláláig.

2. B. Sándor, beszély- és szinműíró, szül. Kolozsvárott 1830 dec. 26., meghalt 1878 aug. 1. Apja, jó magyar szücsmester, gonddal és szeretettel nevelte fiát. A fogékony, heves ifju részt vett a szabadságharcban, melynek lezajlása után Pesten a mérnöki tanfolyamot hallgatta, szivesebben foglalkozott azonban Dumas, de különösen az angol humoristák, Dickens és Thackeray műveivel; ez utóbbitól fordított is később víg elbeszéléseket, melyek a Kisfaludy-társaság kiadásában jelentek meg (1869-70). Először 1851. lépett fel a Hölgyfutárban Első szerelmem cimű beszélyével. Ezt követte beszélyeinek hosszu sora, melyek részint a különböző folyóiratokban, részint külön kötetekben jelentek meg: Beszélyek (2 köt. 1855); Tükördarabok (2 köt. 1865); Vig elbeszélések (1878); Tarka képek (2 köt. 1880.). Ezekben ötleteinek bősége, sajátos hangjának eredetisége igazi tehetségre vallott; e tehetség azonban nem érvényesülhetett teljesen B. nyugtalan szelleme miatt, mely gyors munkában lelte kedvét. B. írt egy hosszabb regényt is; A visszatért fecske (megjelent az Ország Tükrében); pályanyertes vigjátéka: Az égben s egyfelvonásos vigjátékai: Mért nem házasodik meg a sógor; A kis árva; A megboldogult, többször sikert arattak. 1860. megindította az Ország Tükre c. képes lapot, mely csakhamar közkedveltségre tett szert s a folyton zilált pénzügyi viszonyok közt élő író anyagi helyzetén is lendített. Ekkor vette nőül Bognár Vilma operette-énekesnőt. Később, miután a közönség pártolása az Ország Tükrétől elfordult, más lapokat indított meg, de kevés sikerrel. Nagy része volt a Petőfitársaság alapításában: 1876 óta tagja volt a Kisfaludy-társaságnak is. 1881. a nemzeti szinház könyvtárnoka lett. A humoros író élete végén egészen meghasonlott önmagával. Kedves leánya meghalt, neje elvált tőle. Zavart kedélyét ábrándos tervekkel foglalkoztatta, majd képviselőségre törekedett s mikor e törekvésével is megbukott, leánya sírján ciánkálival megölte magát.

Forrás: Pallas Nagylexikon