Balistidae

a csontos halak osztályában az összeforrt állcsontnak (Plectognathi) rendjének. a keménybőrüek (Sclerodermi) csoportjába tartozó halcsalád, melyet fésüidomu kopoltyuk, mozdulatlanul összeforrt állkapocs- és állközi csontok, kis szájnyilás és többé-kevésbbé elcsontosodott börpáncél jellemeznek. Testök oldalt összenyomott; durva csontszemcsékkel, vagy pedig rombusalaku pikkelyekkel fedett bőrük gyakran pompás, élénk szinü. a háti uszó 1, 2, ritkán 3 sugara, mig a hasi uszó elcsenevészett vagy egészen hiányzik is. A felső állkapocsban két sor hatalmas vésőalaku foggal, a külsőben 8. a belsőben 6; az alsó állkapocsban pedig 8 egyforma fog található, melyekkel még a korallokat és kagylóhéjakat is képesek összerágni. Husukat nem eszik. Körülbelül 100 faja él a tengerben, kivált a forró égöv alatt; európai tengerekben csak 2 faj ismeretes. Balistes capriscus Gmel. 20-30 cm. hosszura is megnő, kétszer oly hosszu, mint magas, bőre tüskétlen, hamuszürke vagy barnás, kis barnaveres foltokkal tarkázva. A Középtengerben él; Néha az Adriai tengerben is található. B. vetula L. 30-40 cm. nagy, sárgásbarna, tarka és háta kék. Az Indiai óceánban él, a gyöngyházkagylókban tesz nagy károkat.

Forrás: Pallas Nagylexikon